1Történt pedig egy esztendő múlva, oly időben, mikor a királyok hadba szoktak vonulni, hogy kivezette Jóáb a hadsereget és elpusztította Ammon fiainak országát, aztán ment és ostrom alá fogta Rabbát, míg Dávid Jerusálemben maradt; és Jóáb megverte Rabbát és lerontotta azt.
2És elvette Dávid Malkám koronáját annak fejéről, melyet egy arany tálentum súlyúnak talált és egy drágakő volt benne, és a Dávid fejére került; a városból pedig nagyon sok martalékot vitt ki.
3És a népet, mely benne volt, kivitette és szétfűrészelte fűrésszel, vascsákányokkal és fejszékkel, és így tett Dávid Ammon fiainak minden városával. Aztán visszatért Dávid és az egész nép Jeruzsálembe.
4És történt ez után, hogy háború támadt Gézerben a filiszteusokkal; akkor vágta le a húsáti Szibbekai a Ráfák ivadékából való Szippait, kik megaláztattak.
5Megint háború lett a filiszteusokkal; akkor vágta le Elhánán, Jáir fia Lahmit, a gáti Góliát testvérét, akinek a dárdanyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája.
6Egyszer megint háború lett Gátban; és volt egy szálas ember, akinek hat-hat: huszonnégy ujja volt, és ő is Ráfá-ivadék volt.
7Az gyalázta Izráelt; és levágta őt Jónátán, Dávid testvérének, Simeának fia.
8Ezek származtak a Ráfától Gátban; és Dávid kezétől és szolgáinak kezétől estek el.