1És történt ezután, hogy meghalt Náhás, Ammon fiainak királya; és fia lett helyébe a király. [1-11,1; 12,26-31]
2Akkor azt mondta Dávid: Kedvességet akarok tanúsítani Hánun iránt, Náhás fia iránt, mert az ő atyja kedvességet tanúsított énirántam; tehát követeket küldött Dávid, hogy vigasztalja őt atyja felől. De mikor megérkeztek Dávid szolgái Ammon fiainak országába Hánunhoz, hogy őt vigasztalják,
3azt mondták Ammon fiainak fejedelmei Hánunnak: Vajon azért küldött-e Dávid hozzád vigasztalókat, hogy megtisztelje szemeidben atyádat; vajon nem azért jöttek-e szolgái hozzád, hogy kikutassák és felforgassák és kikémleljék az országot?
4Erre Hánun megfogatta Dávid szolgáit, megnyíratta őket és elmetszette ruháikat felében, egészen az alfelükig; és úgy bocsátotta el őket, és elmentek.
5De mikor jelentést tettek Dávidnak ezekről a férfiakról, eléjük küldött, mert nagyon meg voltak szégyenítve a férfiak; és azt mondta a király: Maradjatok Jerikóban, míg kinő a szakállatok, aztán térjetek vissza.
6Mikor látták Ammon fiai, hogy gyűlöletesekké lettek Dávidnál; Hánun és Ammon fiai ezer tálentum ezüstöt küldtek, hogy a mezopotámiai szírektől és a maakái és cóbái szírektől szekereket és lovasokat fogadjanak zsoldjukba.
7És miután fogadtak maguknak harminckétezer szekeret, és Maaká királyát és népét, kik megérkeztek és tábort ütöttek Médebától keletre; Ammon fiai összegyülekeztek városaikból, és hadra keltek.
8Mikor Dávid ezt meghallotta, elküldte Jóábot és az egész hadsereget, a hősöket.
9Akkor Ammon fiai kivonultak és csatarendbe állottak a kapunyílás előtt; a királyok pedig, akik érkeztek, magukban voltak a mezőn.
10Mikor így látta Jóáb, hogy az ütközet arcvonala elölről is, hátulról is őfelé irányul; kiválasztotta egész Izráel legválogatottabbját, és felállította a szírekkel szemben;
11a többi népet pedig testvérének, Abisainak kezére adta, és azok felálltak Ammon fiaival szemben.
12Akkor azt mondta: Ha a szírek lesznek erősebbek nálam, légy nekem segítségemre; ha pedig Ammon fiai lesznek erősebbek nálad, én segítelek meg téged.
13Légy erős és szedjük össze magunkat népünkért és Istenünk városaiért; az Úr pedig cselekedjék jótetszése szerint.
14Ezzel Jóáb a vele levő néppel támadásba ment a szírek ellen; és megfutamodtak előtte.
15Ammon fiai pedig, mikor látták, hogy a szírek futnak; ők is megfutamodtak testvére, Abisai előtt, és bementek a városba. És Jóáb hazament Jeruzsálembe.
16Mikor a szírek látták, hogy meg vannak verve Izráel előtt, követeket küldtek és kihozatták a Folyamon túl levő szíreket; és Sófák, Hadadézer hadvezére volt az élükön.
17Mikor ezt jelentették Dávidnak, összegyűjtötte egész Izráelt, átment a Jordánon, és mikor hozzájuk érkezett, felállt ellenük. És mikor Dávid csatarendbe állt a szírek ellen és hadakoztak vele;
18megfutamodtak a szírek Izráel előtt, úgyhogy Dávid a szírekből megölt hétezer szekérharcost és negyvenezer gyalog-embert; Sófákot, a hadvezért is megölte.
19Mikor pedig Hadadézer szolgái látták, hogy meg vannak verve Izráel előtt, békét kötöttek Dáviddal és szolgái lettek neki; és nem akarták többé a szírek Ammon fiait megsegíteni.