1Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban,
2A te köldököd, mint a kerekded csésze,
3A te két emlőd, [mint] két őzike,
4A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony;
5A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez,
6Mely igen szép vagy és mely kedves,
7Ez a te termeted hasonló a pálmafához,
8Azt mondám: felhágok a pálmafára,
9És a te ínyed, mint a legjobb bor,
10Én az én szerelmesemé vagyok,
11No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre,
12Felkelvén menjünk a szőlőkbe,
13A mandragórák illatoznak,