Song of Solomon 8— HUNK

¹Vajha lennél nékem én atyámfia, ki az én anyámnak emlőjét szopta,

²Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába,

³Az ő balkeze az én fejem alatt,

⁴Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

⁵Kicsoda ez a ki feljő a pusztából,

⁶Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre,

⁷Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet:

⁸Kicsiny húgunk van nékünk,

⁹Ha ő kőfal,

¹⁰[Mikor] én [olyan leszek, mint] a kőfal,

¹¹Szőlője volt Salamonnak Baálhamonban,

¹²Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz:

¹³Oh te, a ki lakol a kertekben!

¹⁴Fuss én szerelmesem,