1És mikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt.
2És íme egy bélpoklos odament, leborult előtte és ezt mondta: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.
3Ekkor ő kezét kinyújtotta, megérintette őt és ezt mondta: Akarom: tisztulj meg! És azonnal megtisztult a poklosságtól.
4Ekkor Jézus így szólt hozzá: Vigyázz, senkinek se szólj; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.
5Mikor pedig bement Kapernaumba, egy százados ment hozzá és kérte őt:
6Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik és nagy kínokat szenved.
7Ekkor így szólt hozzá: Elmegyek és meggyógyítom őt.
8És felelt a százados: Uram, nem vagyok én arra méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak szóval mondd és meggyógyul az én szolgám,
9Mert én is felsőbbség alá vetett ember vagyok, nekem is vannak alárendelt katonáim. És ha egyiknek azt mondom: Menj! elmegy; ha a másiknak: Jöjj! idejön és ha a szolgámnak szólok: Tedd ezt! Megteszi.
10Mikor pedig Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott és így szólt az őt követőknek: Bizony mondom nektek, ilyen nagy hitet nem találtam Izraelben senkinél.
11De mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal együtt a mennyek országában.
12Ennek az országnak fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre, s ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
13És szólt Jézus a századoshoz: Eredj el és legyen neked a te hited szerint. És meggyógyult a szolga abban az órában.
14És mikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak napa fekszik és lázas.
15És megérintette az ő kezét, amire elhagyta őt a láz, úgyhogy felkelt és szolgált nekik.
16Az est beálltával pedig sok ördöngöst vittek hozzá s Ő egy szavával kiűzte a gonosz lelkeket és meggyógyított minden beteget,
17hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, mikor így szólt: Ő vette el a mi erőtlenségünket és Ő hordozta betegségeinket.
18Mikor pedig Jézus látta maga körül a sokaságot, megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra.
19Ekkor egy írástudó odament és így szólt hozzá: Mester, követlek, akárhová mégy.
20És felelt neki Jézus: A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Ember Fiának nincs hová fejét lehajtania.
21Egy másik tanítványa pedig ezt mondta neki: Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az atyámat.
22De Jézus így szólt hozzá: Kövess engem! hadd temessék el a halottak az ő halottaikat.
23És mikor hajóra szállt, követték őt tanítványai.
24És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajón átcsaptak a hullámok. Ő pedig aludt.
25Ekkor tanítványai odamentek hozzá és felkeltették ezekkel a szavakkal: Uram, ments meg, elveszünk!
26És Ő így felelt nekik: Mit féltek, kicsinyhitűek? Ekkor felkelt, megdorgálta a szeleket és a tengert és nagy csendesség lett.
27Az emberek pedig elcsodálkoztak és így szóltak: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek neki?
28És mikor a túlsó partra ért, a gadarénusok földjére, két ördöngös ment eléje, akik a sírboltokból jöttek ki s olyan veszedelmesek voltak, hogy senki sem mert járni azon az úton.
29És íme így kiáltottak: Mit akarsz velünk, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?
30Tőlük távol pedig nagy disznócsorda legelészett.
31Az ördögök pedig kérték őt: Ha kiűzöl minket, küldj abba a disznócsordába.
32És ő azt mondta nekik: Menjetek. Azok pedig kimentek és belementek a disznókba. És íme az egész csorda a meredekről a tengerbe rohant és odaveszett a vízben.
33A pásztorok pedig elfutottak és beérve a városba, hírül adtak mindent, azt is, ami az ördöngösökkel történt.
34És íme az egész város kiment Jézus elé és mihelyt meglátták, kérték őt, hogy távozzék el határukból.