Mark 3
1 Egyszer ismét bement a zsinagógába és volt ott egy béna kezű ember.
2 És lestek őt, vájjon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák őt
3 Akkor szólott a béna kezű embernek: Állj elő a középre!
4 Azoknak pedig azt mondta: Szabad-e szombaton jót cselekedni vagy rosszat tenni? Szabad-e életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.
5 Ekkor haraggal végignézett rajtuk, bánkódott szívük keménysége miatt és így szolt az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! mire az kinyújtotta és meggyógyult a keze és olyan éppé lett, mint a másik.
6 Akkor a farizeusok kimentek és a Heródes-pártiakkal azonnal tanácsot tartottak ellene, hogyan pusztítsák el.
7 Jézus pedig visszavonult tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követte őt Galileából és Júdeából,
8 Jeruzsálemből Idumeából, a Jordánontúl-ról, Tírus és Szidon vidékéről is nagy sokaság ment hozzá, minthogy hallották, hogy milyen nagy dolgokat cselekszik.
9 És meghagyta tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak neki készen a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.
10 Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá rohantak:, hogy érinthessék.
11 És amikor a tisztátalan lelkek meglátták, leborultak előtte és azt kiáltották: Te vagy az Isten Fia!
12 ő pedig szigorúan rájuk parancsolt, hogy ismertté ne tegyék.
13 Azután felment a hegyre és magához szólította, akiket akart, és azok odamentek hozzá.
14 És kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek és hogy kiküldje őket prédikálni
15 és hatalmuk legyen a betegségek gyógyítására és az ördögök kiűzésére.
16 Így választotta ki a tizenkettőt. És Simonnak a Péter nevet adta,
17 és Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, és a Boanerges nevet adta nekik, amely azt teszi: mennydörgés fiai,
18 és Andrást és Fülöpöt és Bertalant ós Mátét és Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, és Taddeust és a kánaáni Simont,
19 és Júdás Iskariótest, aki el is árulta őt
20 Azután hazatért. És akkora sokaság gyűlt egybe ismét, hogy még nem is ehettek.
21 Amint az övéi ezt meghallották, eljöttek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy nincs eszénél.
22 Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt állították: Belzebub van vele! és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23 ő pedig magához hívta azokat, és példázatokban ezt mondta nekik: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?
24 Hiszen ha egy ország önmagával meghasonlik, az az ország nem maradhat meg;
25 és hogy ha egy ház önmagával meg hasonlik, az a ház sem maradhat meg.
26 És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem marad hat meg, hanem vége van.
27 Senki sem rabolhatja el az erős ember javait úgy, hogy behatol annak házába, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert és így rabolja ki annak házát.
28 Bizony mondom nektek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is, akármennyi káromlást szólnak is,
29 de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örökkévaló bűnben vétkes.
30 Mivel ezt mondták: Tisztátalan lélek van benne.
31 És megérkeztek anyja és testvérei és kívül megállva, beküldtek hozzá és hivatták őt.
32 Körülötte pedig sokaság ült és szóltak neki: Íme, a te anyád és testvéreid ott künn keresnek téged.
33 Ő azonban azt felelte nekik: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?
34 Majd miközben végigtekintett a körülötte ülőkön, így szólt: Íme az én anyám és az én testvéreim!
35 Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fiútestvérem, nőtestvérem és anyám.