Mark 15
1 És kora reggel azonnal határozatot hoztak a papi fejedelmek a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal. És megkötöztetve Jézust, elvitték és átadták Pilátusnak.
2 És Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig így felelt neki: Te mondod.
3 És a papi fejedelmek hevesen vádolták őt.
4 Pilátus pedig ismét megkérdezte tőle: Semmit sem felelsz? íme mennyi vádat emelnek ellened?
5 Jézus azonban többé semmit sem felelt, úgyhogy Pilátus csodálkozott.
6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
7 Volt pedig egy Barabbás nevű ember; ezt azokkal a lázadókkal fogták el, akik a zendülés alkalmával gyilkoltak.
8 És a sokaság felvonulva, kezdte Pilátust arra kérni, amit máskor is megtett nekik.
9 Pilátus pedig felelt nekik: Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
10 Tudta ugyanis, hogy a papi fejedelmek irigységből adták őt kézre.
11 A papi fejedelmek azonban felbujtogatták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nekik.
12 Ekkor Pilátus ismét megszólalt és ezt mondta nekik: Mit tegyek tehát azzal, akit ti a zsidók királyának mondotok?
13 És azok ismét kiáltottak: Feszítsd meg!
14 Pilátus pedig így szólt nekik: De hát mi rosszat cselekedett? Ám azok csak annál jobban kiáltották: Feszítsd meg!
15 Pilátus pedig eleget akart tenni a sokaságnak, és elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust viszont megostoroztatta és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.
16 A katonák pedig elvitték őt a palota belsejébe — a várba — és összehívták az egész csapatot.
17 És bíborba öltöztették őt; fejére tövisből font koszorút tettek.
18 Majd elkezdték őt köszönteni: Üdvözlégy, zsidók királya!
19 És verték a fejét nádvesszővel és köpdöstök és térdhajtással tisztelegtek előtte.
20 Mikor pedig kicsúfolták, lehúzták róla a bíbor ruhát és a maga ruháiba Öltöztették. Ezután kivezették, hogy megfeszítsék.
21 És kényszerítettek egy mellettük elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, Sándor és Rúfus atyját, hogy vigye az ő keresztjét.
22 így vitték őt a Golgota nevű helyre, ami megmagyarázva annyi, mint: Koponyahely.
23 És mirhás bort adtak neki inni, de nem fogadta el.
24 És megfeszítették őt. Sorsvetéssel elosztották a ruháit, hogy ki melyiket kapja.
25 Három óra volt pedig, mikor megfeszítették.
26 Elítéltetésének oka pedig így volt felírva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
27 Két rablót is megfeszítettek vele, egyiket jobb, a másikat bal keze felől.
28 Így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: És bűnösök közé számláltatott.
29 Az arra menők pedig káromolták őt, fejüket hajtogatva és ezt mondva: Ej, te, aki lerontod a templomot és három nap alatt felépíted,
30 szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről!
31 Hasonlóképen csúfolták őt egymás közt a papi fejedelmek is, az írástudókkal együtt és azt mondták: Másokat megtartott; magát nem bírja megtartani.
32 A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk. Akiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazták őt.
33 Mikor pedig hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.
34 És kilenc órakor Jézus hangosan így kiáltott: Elói, Elói, lama sabaktáni? Ami lefordítva annyi, mint: Én Istenem, Én Istenein, miért hagytál el engem?
35 Mikor ezt az ott állók közül némelyek meghallották, így szóltak: Imé, Illést hívja.
36 Egy ember pedig odafutott, megtöltött egy szivacsot ecettel és azt nádszálra tűzve, inni adott neki és ezt mondta: Hagyjátok! lássuk, vajjon eljön-e Illés, hogy levegye őt?
37 Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.
38 És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
39 Mikor pedig a vele szemben álló százados látta, hogy ekként lehelte ki lelkét, így szólt: Bizony ez az ember Isten Fia volt!
40 De voltak ott asszonyok is, akik távolról nézték: köztük a magdalai Mária, és Mária, a kis Jakab és József anyja és Salóme.
41 Ezek, mikor Galileában volt, követték őt és szolgáltak neki és sok más asszony, akik vele mentek fel Jeruzsálembe
42 És mikor már este lett — mivel az ünnepre való előkészülés napja volt vagyis szombat előtti nap —
43 eljött arimatiai József, tekintélyes tanácstag, aki maga is várta az Isten országát. Ez bátor elhatározással bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét.
44 Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt, és miután magához hívatta a századost, megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg?
45 Mikor ezt a századostól megtudta, odaajándékozta a testet Józsefnek.
46 Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba és elhelyezte egy kősziklába vágott sírboltba és követ hengerített a sírbolt szájához.
47 A magdalai Mária és Mária, a József anyja, nézték, hogy hová helyezték őt.