Luke 5
1 És történt, hogy mikor a sokaság hozzá tódult és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret tavánál állott.
2 És látott két hajót állani a tavon; a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, hálóikat mosták.
3 Ő pedig az egyik hajóra szállva, amelyik Simoné volt, kérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól. És ahogy leült, a hajóból tanította a sokaságot.
4 Mikor pedig bevégezte a tanítást, így szólt Simonnak: Evezz a mélyre és vessétek ki hálóitokat fogásra.
5 És Simon ezt felelte neki: Mester, bár egész éjtszaka, fáradtunk, mégsem fogtunk semmit; de azért a te parancsodra bevetem a hálót.
6 Mihelyt ezt megtették, igen sok halat kerítettek be, úgyhogy szakadozott a hálójuk.
7 Intettek azért társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok odamentek és megtöltötték mind a két hajót, úgyhogy csaknem elsüllyedtek.
8 Mikor ezt Simon Péter látta, Jézus lábai elé borult és azt mondta: Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös ember vagyok.
9 Mert nagy félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak, a halfogás miatt.
10 Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simonnak társai voltak. És szólott Simonhoz Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.
11 Majd a hajókat a szárazra vonva, elhagyták mindenüket és követték őt.
12 Mikor az egyik városban tartózkodott, íme volt ott egy poklossággal teljes ember. Mikor ez Jézust meglátta, arcra borulva kérte őt: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.
13 Ekkor kinyújtotta kezét, megérintette őt s ezt mondta: Akarom, tisztulj meg! És azonnal eltávozott róla a poklosság.
14 És megparancsolta neki, hogy senkinek se mondja el azt, hanem: Menj — szólt —, mutasd meg magadat a papnak és vígy áldozatot a megtisztulásodért, amint Mózes parancsolta, bizonyságul nekik.
15 A hír azonban csak annál jobban terjedt felőle; és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák őt és hogy meggyógyuljanak általa betegségeikből.
16 De ő félrevonult a pusztába és imádkozott.
17 És történt egy napon, hogy tanított. És ott ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galileának és Júdeának minden falujából és Jeruzsálemből jöttek. És az Úr ereje volt vele, hogy gyógyítson.
18 Ekkor íme férfiak egy gutaütött embert vittek oda ágyon és igyekeztek őt bevinni és eléje tenni.
19 De mivel a sokaság miatt nem találtak utat-módot, miként vigyék be, felmentek a háztetőre és a cseréphéjazaton át bocsátották le őt ágyastul Jézus elé a középre.
20 Amikor látta hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid.
21 Akkor az írástudók és farizeusok elkezdtek tanakodni: Kicsoda ez, hogy káromlást mond? Kicsoda bocsáthat meg bűnöket, hacsak nem egyedül az Isten?
22 Jézus pedig ismerte gondolataikat és így felelt nekik: Miért tanakodtok szívetekben?
23 Mi könnyebb: azt mondani-e: Megbocsáttattak néked a te bűneid, — vagy ezt mondani: Kelj fel és járj!?
24 Hogy pedig megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma a földön megbocsátani a bűnöket — így szólt a gutaütöttnek: Neked mondom, kelj fel, vedd fel az ágyadat és eredj haza.
25 Akkor az szemük láttára rögtön felkelt, felvette azt, amin feküdt és elment haza, dicsőítve az Istent.
26 És mindnyájukat csodálkozás fogta el és dicsőítették az Istent és megteltek félelemmel, és ezt mondták. Bizony, hihetetlen dolgokat láttunk ma!
27 Ezek után pedig kiment és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült s azt mondta neki: Kövess engem.
28 És az mindent otthagyva, felkelt és követte őt.
29 És Lévi nagy lakomát készített neki a házában, sok vámszedő és más ember volt ott, akik vele együtt telepedtek asztalhoz.
30 És a farizeusok és írástudók zúgolódtak és így szóltak tanítványaihoz: Miért esztek, isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
31 És Jézus válaszul azt mondta nekik: Nincs szükségük az egészségeseknek orvosra, hanem a betegeknek.
32 Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam megtérésre, hanem a bűnösöket.
33 Azok pedig így szóltak neki: Mi az oka, hogy János tanítványai gyakorta böjtölnek és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is; a te tanítványaid pedig esznek és isznak?
34 Jézus így felelt: Rábírhatjátok-e a násznépet, hogy böjtöljön, amíg a vőlegény velük van?
35 De eljönnek a napok, mikor a vőlegény elvétetik tőlük, akkor majd böjtölnek azokban a napokban.
36 És mondott nekik példázatot is: Senki sem szakít foltot új ruhából, hogy ócska ruhára tegye azt, különben az újat is elszakítja, és az ócska ruhához sem illik az újból való folt,
37 És senki sem tölti az új bort régi tömlőkbe, különben az új bor szétszakítja a tömlőket, és elfolyik, a tömlők pedig tönkremennek.
38 Hanem az új bort új tömlőkbe keli tölteni.
39 És senki sem kíván újat, aki óbort ihatik, mert azt mondja: Jobb az ó.