1E közben megszámlálhatatlan sokaság gyűlt össze, úgyhogy egymást letaposták; ekkor kezdte tanítványainak mondani: Mindenekelőtt óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis az ő képmutatásuktól.
2Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne jönne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.
3Azért amit a sötétségben mondtatok, a világosságban fogják hallani, s amit belső szobákban fülbe súgtatok, azt a házak tetejéről fogják hirdetni.
4Mondom pedig nektek, barátaimnak: ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg s azután többet nem tehetnek.
5De megmondom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek, ha megölt, van hatalma arra is, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: Tőle féljetek.
6Nemde öt verebet lehet venni két fillérért? És azok közül egyről sem feledkezik meg az Isten.
7De nektek a fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek! Sok verébnél becsesebbek vagytok!
8Mondom pedig nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Ember Fia is vallást tesz arról az Isten angyala; előtt.
9Viszont aki megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az az Isten angyalai előtt.
10És ha valaki bármit mond az Ember Fia ellen, megbocsáttatik neki, de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, annak nem bocsáttatik meg.
11Mikor pedig a zsinagógákba visznek titeket és a hatóságok és felsőbbségek elé, ne aggodalmaskodjatok azon, hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok.
12Mert a Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket, mit kell mondanotok.
13Szólott pedig valaki hozzá a sokaságból: Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.
14Ő pedig felelt neki: Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?
15Azt mondta azért nekik: Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem abban van az embernek az élete, hogy a vagyonban dúskál.
16És mondott nekik egy példázatot e szavakkal: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
17Ezért így okoskodott magában: Mit cselekedjem? Mert nincs hova betakarítanom a termésemet.
18És szólt: Ezt cselekszem: csűreimet lerontom és nagyobbakat építek. Azokba takarítom minden gabonámat és javaimat.
19És ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sokat gyűjtöttél sok esztendőre; pihenj, egyél-igyál, örvendezzél!
20Az Isten azonban így szólt neki: Bolond, még az éjjel vissza kérik tőled a te lelkedet s akkor kié lesz mindaz, amit készítettél?
21Így jár az, aki magának gyűjt kincseket és nem az Istenben gazdagodik.
22Szólt pedig a tanítványainak: Ezért én azt mondom nektek: ne aggodalmaskodjatok életetek felől, mit egyetek; se testetek felől, mibe öltözködjetek.
23Mert az élet több, mint az eledel, és a test, mint az öltözet.
24Figyeljétek meg a hollókat, hogy azok nem vetnek, sem nem aratnak; nincs kamrájuk, sem csűrük és az Isten mégis táplálja őket. Mennyivel becsesebbek vagytok ti á madaraknál!
25Ugyan ki az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelhetné élete hosszát egy arasznyival?
26Ha tehát ti még ilyen egészen kicsiny dolgot sem tehettek meg, miért aggodalmaskodtok a többi felől?
27Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fonnak és nem szőnek; de mondom nektek: Salamon az ő teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
28Ha pedig a füvet, amely ma a mezőn van és holnap a kemencébe vetik, így ruházza az Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29Ti se kérdezzétek, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjátok.
30Mert mindezeket a világ pogányai keresik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy ezekre szükségetek van.
31Csak keressétek az Isten országát és ezek ráadásul adatnak nektek.
32Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
33Adjátok el, amitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak olyan erszényeket, amelyek nem avulnak el, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, sem a moly meg nem emészti.
34Mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is.
35Övezzétek fel a derekatokat és lámpásotok égjen.
36Ti meg legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik urukat várják, mikor jön meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjön és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37Boldogok azok a szolgák, akiket ébren talál az Úr, mikor hazamegy; bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, leülteti őket és hozzájuk menvén, szolgál nekik.
38És ha megjön a második őrváltáskor és ha a harmadik őrváltáskor jön meg és úgy találja őket: boldogok azok a szolgák!
39- - -
4039 Ezt pedig jegyezzétek meg: hogyha tudná a ház gazdája, mely órában jön a tolvaj, vigyázna és nem engedné, hogy házába törjön.Ti is azért legyetek készen: mert amely órában nem gondolnátok, abban jön el az Ember Fia.
41Péter pedig így szólt hozzá: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
42Az Úr pedig felelt: Ki hát a hű és okos sáfár, akit az Úr az ő háza népe fölé rendel, hogy adja ki nekik élelmüket a maga idejében?
43Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az ő ura, mikor hazajön!
44Bizony mondom nektek, hogy minden vagyona felett gondviselővé teszi őt.
45Ha pedig az a szolga így szólna a szívében: Halogatja az én uram még a hazajövetelt, — és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni-inni és részegeskedni,
46megjön annak a szolgának ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja és kettévágatja őt és a hitetlenek sorsára juttatja.
47És amelyik szolga tudta az ő ura akaratát, de nem készült, sem annak akarata szerint nem cselekedett, azt nagyon megverik;
48viszont aki nem ismeri ura akaratát és úgy művel verést érdemlő dolgokat, azt kevésbé verik meg. És attól, akinek sokat adtak, sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kívánnak
49Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre és bárcsak lángolna már!
50Pedig még előttem van a keresztség, amellyel meg kell keresztelkednem és mily nagyon gyötrődöm, míg az elvégeztetik!
51Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom nektek; sőt inkább meghasonlást.
52Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, akik meghasonlanak, három kettő ellen és kettő három ellen hasonlik meg:
53az atya a fiú ellen és a fiú az atya ellen, az anya a leány ellen és a leány az anyja ellen, a napa a menye ellen és a meny a napa ellen.
54Szólt pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, azonnal azt mondjátok: Záporeső jön, — és úgy lesz.
55És mikor halljátok, hogy a déli szél fú, azt mondjátok: hőség lesz, — és úgy lesz.
56Képmutatók, az ég és föld jelenségeit meg tudjátok magyarázni: hogyan van, hogy a mostani időket nem tudjátok megmagyarázni?
57És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi a helyes?
58Mikor pedig ellenfeleddel a hatóság elé mégy, légy rajta, hogy útközben békésen megszabadulj tőle, hogy a bíró elé ne hurcoljon és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, és a börtönőr tömlöcbe ne vessen téged.
59Mondom neked, hogy nem jössz ki onnét, amíg meg nem fizetsz az utolsó fillérig.