Luke 11
1 És történt, hogy mikor egy helyen imádkozott, miután elvégezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni, amint János is tanította tanítványait.
2 Ő pedig ezt mondta nekik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
3 Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként,
4 és bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki nekünk adósunk. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól.
5 És így szólt nekik: Ha valamelyikőtöknek barátja van, s az odamegy hozzá éjfélkor és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,
6 mert egy barátom érkezett hozzám az útról és nincs mit adnom ennie, —
7 közületek kicsoda válaszolna így belülről: Ne zavarj engem; lásd, az ajtó már be van zárva, és gyermekeim velem együtt az ágyban vannak, nem kelhetek fel, és nem adhatok neked?
8 Mondom nektek, ha nem kel is fel és nem ad is neki azért, mert az barátja, de az ő tolakodása miatt fel fog kelni és adni fog neki annyit, amennyire szüksége van.
9 Én is mondom nektek: kérjetek és adatik nektek; keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek.
10 Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
11 Melyik atya az közületek, aki a fiának — követ ad, amikor kenyeret kér tőle és — kígyót ad, amikor halat kér tőle; (A 11. versben gondolatjel közé tett szavak a legrégibb kéziratokban nincsenek meg (Mt7:10).)
12 vagy skorpiót ad neki, ha tojást kér?
13 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok fiaitoknak jó ajándékokat adni, menynyivel inkább fog a ti mennyei Atyátok Szentlelket adni azoknak, akik tőle kérik?
14 És ördögöt űzött ki, amely néma volt. Mikor pedig kiment az ördög, megszólalt a néma, és a sokaság elcsodálkozott.
15 Némelyek pedig így szóltak közülük: Belzebub által, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
16 Mások meg kísértették őt, és mennyei jelt kívántak tőle.
17 Ő azonban ismerve gondolataikat, azt mondta nekik: Minden ország, amely önmagával meghasonlik, elpusztul, és ház házra omlik.
18 És a Sátán is, ha önmagával meghasonlik, hogyan állhat meg az ő országa? Mert ti azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket.
19 És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ennélfogva ők maguk lesznek a bíráitok.
20 Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
21 Mikor az erős fegyveres őrzi a maga palotáját, akkor békében van a vagyona.
22 De ha nála erősebb ember tör rá és legyőzi őt, akkor elveszi minden fegyverét, amelyben bízott, és szétosztja, amit tőle zsákmányolt.
23 Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol.
24 Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken járkál, nyugalmat keresve; és mikor nem talál, ezt mond ja: Visszatérek a házamba, ahonnét kijöttem.
25 És mikor odamegy, kiseperve és felékesítve találja azt.
26 Akkor elmegy, vesz maga mellé más hét lelket, nálánál gonoszabbakat és bemennek, ott laknak és annak az embernek utóbbi állapota rosszabb lesz az elsőnél.
27 Amikor ő ezeket mondta, egy asszony a sokaságból felemelte szavát és így szólt hozzá: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyekből szoptál!
28 ő pedig így válaszolt: Sőt inkább boldogok azok, akik az Isten beszédét hallgatják és megtartják.
29 Mikor pedig még nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, kezdte mondani: Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt kíván, de nem adatik neki jel, csak a Jónás jele.
30 Mert mint Jónás jelül volt a niniveieknek, úgy lesz az Ember Fia is e nemzedéknek.
31 Dél királynője felkel majd az ítéletkor e nemzedék férfiaival és elítéli őket, mert eljött a világ- végéről, hogy hallgassa Salamon bölcsességét. És íme, Salamonnál nagyobb, van itt.
32 A ninivei férfiak az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzedékkel és elítélik ezt, mivel ők megtértek Jónás prédikálására. És íme, Jónásnál nagyobb van itt.
33 Aki lámpát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
34 A test lámpása a szemed: ha azért a szemed tiszta, egész tested is világos lesz; ha pedig gonosz, tested is sötét.
35 Vigyázz azért, hogy a benned levő világosság sötétség ne legyen.
36 Ennélfogva, ha egész tested világos, és semmi részében sincs homály, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágít téged a fényével.
37 - - -
38 Beszéd közben egy farizeus kérte őt, hogy ebédeljen nála. És ő bement és asztalhoz telepedett.A farizeus pedig elcsodálkozott mikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg.
39 Szólott pedig hozzá az Úr: Ti, farizeusok, a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de belül telve vagytok rablás vágyával és gonoszsággal.
40 Bolondok, aki a külsőt teremtette, nem az teremtette-e azt is, ami belül van?
41 Ti azonban adjátok alamizsnául azt, ami belül van és minden tiszta lesz nektek.
42 De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, kaporból és minden kerti növényből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten iránt való szeretetet, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhanyagolni!
43 Jaj nektek farizeusok! Mert szeretitek az első ülést a zsinagógákban és a piacokon való köszöntéseket!
44 Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a sírok, amelyek nem látszanak és az emberek, akik rajtuk járnak, nem tudják!
45 A törvénytudók közül egy ezt mondta neki: Mester, mikor ezt mondod, minket is sértegetsz.
46 Ő pedig szólt: Jaj nektek, törvénytudóknak is! Mert elhordozhatatlan terhekkel rakjátok meg az embereket, de ti magatok egy ujjatokkal sem érintitek azokat a terheket.
47 Jaj nektek! Mert ti építitek a próféták sírjait, a ti atyáitok pedig megölték őket.
48 Így hát ti tanúbizonyságot tesztek atyáitok cselekedetei mellett és helyeslitek azokat, mert azok ölték meg őket, ti pedig építitek a sírjaikat.
49 Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek és üldöznek,
50 hogy számonkéressék e nemzedéktől minden próféta vére, mely a világ teremtésétől fogva kiontatott,
51 Ábel vérétől fogva Zakariás véréig, aki az oltár és a szenthely között pusztult el; bizony mondom nektek, számon kéretik ettől a nemzedéktől.
52 Jaj nektek, törvénytudók! Mert magatokhoz vettétek az ismeret kulcsát: ti magatok nem mentetek be és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok.
53 És mikor onnan kiment, az írástudók és farizeusok kezdtek rá nagyon haragudni és mind több dolog felől kérdésekkel faggatni,
54 leselkedtek utána, hogy beszédében megfogják őt.