John 7
1 És ezek után Galileában járt Jézus, mert nem akart Júdeában járni, mivel a zsidók azon voltak, hogy megöljék őt.
2 Közel volt pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
3 Testvérei tehát így szóltak neki: Menj el innen és eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a te dolgaidat, amelyeket cselekszel.
4 Mert senki sem cselekszik semmit titokban, aki azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék őt. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté magadat a világ előtt.
5 Mert a testvérei sem hittek benne.
6 Jézus azért így szólt nekik: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van,
7 Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én bizonyságot teszek felőle, hogy cselekedetei gonoszak.
8 Ti menjetek fel az ünnepre; én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.
9 Miután pedig ezeket mondta nekik, Galileában maradt.
10 Amikor azonban testvérei felmentek, akkor ő is felment az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
11 A zsidók azért keresték őt az ünnepen és így szóltak: Hol van ő?
12 És sok suttogás volt miatta a sokaságban. Egyesek azt mondták, hogy jó ember, mások viszont azt állították: Nem az, hanem ámítja a népet.
13 Mindamellett senki sem beszélt ró a nyíltan a zsidóktól való félelem miatt.
14 Mikor pedig az ünnepnek már a fele elmúlt, felment Jézus a templomba és tanított.
15 Ezen csodálkoztak a zsidók és ezt mondták: Hogyan ért ez az Íráshoz, holott nem tanulta?
16 Jézus azért így felelt nekik: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.
17 Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti a tanítás felől, vajjon Istentől van-e, vagy én magamtól szólok,
18 Aki magától szól, a maga dicsőségét keresi; aki ellenben annak dicsőségét keresi, aki elküldötte őt, igaz az és nincs abban hamisság.
19 Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? És mégsem teljesíti közületek senki a törvényt. Miért akartok engem megölni?
20 A nép így válaszolt: ördög van benned. Ki akar téged megölni?
21 És Jézus így felelt nekik: Egy dolgot cselekedtem és mindnyájan csodálkoztok rajta.
22 Mózes adta nektek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna az, hanem az atyáktól) és szombaton körülmetélitek az embert.
23 Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy Mózes törvénye meg ne csorbuljon, énrám azért haragusztok, hogy az egész embert meggyógyítottam szombaton?
24 Ne látszat után ítéljetek, hanem igazságos ítélettel ítéljetek!
25 A jeruzsálemiek közül azért némelyek így szóltak: Nem ez-e az, akit meg akarnak ölni?
26 És íme nyíltan beszél, és semmit sem szólnak neki. Talán bizony valóban felismerték a főemberek, ez a Krisztus?
27 De erről tudjuk honnan való: mikor pedig eljön a Krisztus, őróla senki sem tudja, honnan való.
28 Ekkor Jézus a templomban tanítva így kiáltott: Engem is ismertek; azt is tudjátok, honnan való vagyok; és én nem magamtól jöttem, de igaz az, aki engem küldött, akit ti nem ismertek.
29 Én azonban ismerem őt, mert tőle való vagyok és ő küldött engem.
30 El akarták tehát fogni őt, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája.
31 A sokaság közül pedig sokan hittek benne és azt mondták: Mikor eljön a Krisztus, tehet-e majd több csodát annál, amennyit ez tett?
32 Meghallották a farizeusok, amint a sokaság ezeket suttogta felőle; és szolgákat küldtek a papi fejedelmek és farizeusok, hogy fogják el őt.
33 Szólt azért nekik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, de azután majd elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.
34 Kerestek majd engem, de nem találtok; és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.
35 Ekkor a zsidók így szóltak maguk között: Hova akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-e menni és a görögöket tanítani?
36 Mit értett azon a beszéden, amikor azt mondta: Kerestek majd engem és nem találtok meg; és ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek?
37 Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállott Jézus és így kiáltott: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám és igyék.
38 Aki hisz énbennem, amint az Írás mondta, élő víznek folyamai áradnak ki annak belsejéből.
39 Ezt pedig a Lélekről mondta, akit veendők voltak a benne hívők, mert még nem jött el a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőíttetett meg.
40 Amikor hallották e beszédet, a sokaságból némelyek ezt mondták: Valóban ez ama próféta.
41 Mások azt mondták: Ez a Krisztus. Megint mások így szóltak: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42 Hiszen az Írás azt mondta, hogy Dávid magvából és Betlehem városából, Dávid lakóhelyéből jön el a Krisztus.
43 Szakadás támadt azért miatta a sokaságban.
44 Némelyek pedig közülük el akarták őt fogni, de senki sem vetette rá a kezét.
45 Elmentek azért a szolgák a papi fejedelmekhez és farizeusokhoz s azok így szóltak nekik: Miért nem hoztátok el őt?
46 Feleltek a szolgák: Soha ember úgy nem szólt, mint ahogy ez az ember szól!
47 A farizeusok erre azt feleitek nekik: vajjon titeket is elhitetett?
48 vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki?
49 De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!
50 Szólt nekik Nikodémus, aki régebben elment hozzá s aki közülük való volt:
51 vajjon a mi törvényünk elítéli-e az embert, mielőtt ki nem hallgatja és meg nem tudja, mit cselekedett?
52 És azok így feleltek neki: vajjon te is galileai vagy? Tudakozódjál utána és győződjél meg ró:a, hogy Galileából nem támad próféta.
53 És elment kiki a maga házába. (A házasságtörő asszonyról szóló elbeszélés (vagyis a 7: 53—8:11. versek) valamely elveszett evangéliumból származik. Ezt a történetet később iktatták be egyes másolók János evangéliumába, a jelenlegi helyére.)