1Amint megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
2(bár Jézus maga nem keresztelt, hanem csak a tanítványai),
3elhagyta Júdeát és elment ismét Galileába.
4Samárián kellett pedig átmennie.
5Így érkezett Samáriának Sikár nevű városához, annak a teleknek szomszédságába, amelyet még Jákob adott volt fiának, Józsefnek.
6Ott volt pedig a Jákob forrása. Jézus az utazástól elfáradva, azon módon leült a forráshoz. Mintegy hat óra volt.
7Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom!
8Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
9A samáriai asszony ekkor ezt mondta neki: Hogyan kérhetsz tőlem inni zsidó létedre, hiszen én samáriai asszony vagyok? Mert a zsidók nem érintkeznek a samáriabeliekkel.
10Felelt Jézus és azt mondta neki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: Adj innom! Te kérted volna őt és ő adott volna neked élő vizet.
11Szólt neki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, a kút pedig mély: honnét vennéd tehát az élő vizet?
12Avagy te nagyobb vagy a mi atyánknál, Jákobnál, aki nekünk ezt. a kutat adta volt, és ebből, ivott ő maga, fiai is és jószága is?
13Felelt Jézus, és így i szólt neki: Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik;
14de ha valaki, abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok neki, olyan víz forrásává lesz benne, amely örök életre buzog.
15Szólott neki az asszony: Uram, add nekem ezt a vizet hogy meg ne szomjazzam és ne kelljen ide járnom meríteni.
16Jézus azt mondta neki: Menj el, hívd a férjedet és jöjj ide!
17Felelt az asszony és ezt mondta: Nincs férjem. Jézus így folytatta: Jól mondtad, hogy: Nincs férjed!
18Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezzel igazat mondtál.
19Szólt neki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
20A mi atyáink ezen a hegyen imádták az Istent és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell.
21Szólt neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
22Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi pedig azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad.
23De eljön az óra és az most van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is olyanokat keres, akik őt így imádják.
24Az Isten lélek és akik őt imádják szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
25Szólt neki az asszony: Tudom, hogy Messiás jön (akit Krisztusnak mondanak); mikor ő eljön, mindent megjelent nekünk.
26Szólt neki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek.
27Ekkor megjöttek tanítványai és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszél, de azért egyik sem mondta: Mit kívánsz? vagy: Mit beszélsz vele?
28Ott hagyta tehát az asszony a vedrét, elment a városba és így szólt az embereknek:
29Jertek, lássatok egy embert, aki mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. vajjon nem ez-e a Krisztus?
30Kimentek azért a városból és odamentek hozzá.
31Eközben pedig kérték őt tanítványai: Mester, egyél!
32De ő azt mondta nekik: Van nekem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.
33Tanítványai azért így szóltak egymásnak: vajjon hozott-e valaki neki eledelt?
34Szólott nekik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem és az ő dolgát elvégezzem.
35Ti nem azt mondjátok-e: még négy hónap és eljön az aratás? Íme mondom nektek: Emeljétek fel szemeteket és lássátok meg a mezőket, hogy már fehérek az aratásra.
36Az arató jutalmat nyer és az örök életre takarja be a termést, hogy a magvető és az arató együtt örüljön.
37Mert ebben igaz az a mondás, hogy más a magvető és más az arató.
38Én titeket annak aratására küldöttelek, amiért nem ti fáradoztatok; mások fáradoztak és ti a mások munkájába állottatok be.
39Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriabeliek közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett, hogy: Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem.
40Amint azért odamentek hozzá a samáriabeliek, kérték őt, hogy maradjon náluk, és ottmaradt két napig.
41És sokkal többen hittek az ő beszédéért,
42és azt mondták az asszonynak: Most már nem a te beszédedért hiszünk, mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ez a világ Megváltója.
43Két nap múlva pedig eltávozott onnét Galileába.
44Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
45Mikor azért Galileába érkezett, a galileabeliek befogadták őt, mivel látták mindazt amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen. Mert ők is elmentek az ünnepre.
46Ekkor ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi tisztviselő, akinek beteg volt a fia.
47Mikor ez meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett elment hozzá és kérte őt, hogy menjen el vele és gyógyítsa meg a fiát; mert már haldoklott.
48Szólott azért neki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
49A királyi tisztviselő így felelt: Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal.
50Jézus ezt mondta neki: Menj el; a te fiad él. Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.
51Amint pedig már útban volt, eléje jöttek a szolgái és hírt hoztak neki, hogy a fia él.
52Megtudakolta azért tőlük az órát, amelyben az megkönnyebbedett, és azok elmondták neki, hogy: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.
53Megértette azért az atya, hogy ez abban az. órában történt, amelyben Jézus azt mondta neki: A te fiad él. És hitt ő és egész házanépe.
54Ezt ismét második jel gyanánt cselekedte Jézus, mikor Júdeából Galileába ment