John 19
1 Akkor tehát Pilátus elővezettette Jézust és megkorbácsoltatta.
2 És a katonák tövisből koronát fonva, a fejére tették és bíbor ruhát adtak rá.
3 Majd odajárulva hozzá, ezt mondogatták: Üdvözlégy, zsidók királya! És arcul verték őt.
4 Majd ismét kiment Pilátus és ezt mondta nekik: íme, én kihozom őt nektek, hogy megtudjátok: én semmi bűnt sem találok benne.
5 Kiment azért Jézus, hordozva a töviskoronát és a bíborruhát. És Pilátus így szólt hozzájuk: íme, az ember!
6 Mikor azért látták őt a papi fejedelmek és a szolgák, így kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg! Szólt nekik Pilátus: Vigyétek el ti és feszítsétek meg, mert én nem találok benne bűnt.
7 Feleltek neki a zsidók: Nekünk törvényünk van és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivel Isten Fiává tette magát.
8 Mikor pedig Pilátus ezt a beszédet hallotta, még inkább megrémült,
9 majd ismét bement a várba és így szólt Jézusnak: Honnét való vagy? Jézus azonban nem felelt neki.
10 így szólt azért neki Pilátus: Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy nekem van hatalmam, hogy szabadon bocsássalak, és van hatalmam, hogy megfeszítselek?
11 Felelt Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked. Nagyobb bűne van azért annak, aki a te kezedbe adott engem.
12 Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa őt; de a zsidók így kiáltoztak: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy barátja a császárnak. Mindenki, aki királlyá teszi magát, ellensége a császárnak.
13 Mikor Pilátus hallotta ezt a beszédet, kihozatta Jézust és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kőpadolatnak, héberül pedig Gabbatának hívnak. 1
14 A húsvét előkészületi napja volt és mintegy hat óra. És így szólt a zsidóknak: Íme a ti királyotok!
15 Ám azok így kiáltoztak: Vidd el, vidd el Feszítsd meg! Szólt nekik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? A papi fejedelmek így feleltek: Nekünk nincs királyunk, hanem császárunk van!
16 Akkor tehát kezükbe adta őt, hogy megfeszítsék. Azok pedig átvették Jézust.
17 És maga vitte keresztjét, míg kiment az úgynevezett Koponya-helyre, amelyet héberül Golgotának hívnak,
18 ahol megfeszítették őt és vele más kettőt, egyfelől és másfelől, középen pedig Jézust.
19 Pilátus pedig feliratot is írt és rátétette a keresztfára. Ez volt pedig a felirat: NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
20 Sokan olvasták pedig ezt a feliratot a zsidók közül, mivel közei volt a városhoz az a hely, ahol Jézust megfeszítették. És héberül, latinul és görögül volt írva.
21 Szóltak azért Pilátusnak a zsidók papi fejedelmei: Ne írd: A zsidók királya! hanem hogy ő mondta: A zsidók királya vagyok.
22 Felelt Pilátus: Amit írtam, megírtam.
23 Amikor a katonák megfeszítették Jézust, vették az ő ruháit és négy részre osztották, mindegyik katonának egy-egy részt, és külön vették a köntösét. A köntös pedig varratlan volt, felülről mindvégig egybeszőve.
24 így szóltak azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen; hogy beteljesedjék az Írás: Ruháimon megosztoztak maguk között és köntösömre sorsot vetettek. A katonák tehát ezt tették.
25 Jézus keresztfája mellett pedig ott állott az anyja, anyjának nőtestvére; Mária, Kleopás felesége és a magdalai Mária.
26 Mikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és a tanítvány, akit szeretett, ezt mondta az anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!
27 Majd szólott a tanítványnak: Ímhol a te anyád. És ettől az órától fogva magához fogadta őt az a tanítvány.
28 Ezután Jézus tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, így szólt: Szomjúhozom.
29 Volt pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért ecettel telt szivacsot tűztek izsópszárra és odatartották a szájához.
30 Mikor pedig elvette Jézus az ecetet, így szól: Elvégeztetett! Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.
31 Péntek volt és hogy a testek ne maradjanak szombaton a keresztfán (mert az a szombat nagy nap volt), a zsidók arra kérték Pilátust, hogy törjék el a lábszáraikat és vegyék le őket.
32 Elmentek azért a katonák és eltörték az elsőnek lábszárait, majd a másikét is, akit vele együtt feszítettek meg.
33 Mikor pedig Jézushoz értek, amint látták, hogy ő már halott, az ő lábszárait nem törték el,
34 hanem az egyik katona dárdával beleszúrt az oldalába és nyomban vér és víz jött ki abból.
35 És aki látta, bizonyságot tett és igaz az ő tanúbizonysága, és az tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.
36 Mert azért történtek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne töressék.
37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, akit átszögeztek.
38 Ezek után pedig kérte Pilátust arimatiai József, aki Jézus tanítványa volt, de a zsidóktól való félelme miatt csak titokban, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus meg is engedte. Elment azért és levette Jézus testét.
39 Eljött pedig Nikodémus is, — aki éjtszaka ment először Jézushoz, — mirhából és áloéból való kenetet hozva, mintegy száz fontot.
40 Vették azért Jézus testét és lepedőbe takarták az illatszerekkel együtt, amint a zsidóknál szokás temetni.
41 Azon a helyen pedig, ahol őt megfeszítették, volt egy kert, a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem hegyeztek.
42 A zsidók péntekje miatt abba helyezték Jézust, mivel az a sír közel volt.