1Mikor ezeket mondta Jézus, kiment tanítványaival együtt a Kedron-patakon túlra; itt volt egy kert, amelybe bementek ő és a tanítványai.
2De ismerte azt a helyet Júdás is, az áruló, mivel Jézus és a tanítványai gyakorta összegyűltek ott.
3Júdás tehát magához vette a katonai csapatot, meg a papi fejedelmektől és a farizeusoktól szolgákat, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.
4Jézus pedig, mivel tudta mindazt, aminek el kell reá következnie, eléjük ment és így szólt: Kit kerestek?
5Feleltek neki: A názáreti Jézust. Jézus azt mondta nekik: Én vagyok. Ott állt velük Júdás is, az áruló.
6Mikor pedig azt mondta nekik: Én vagyok! visszatántorodtak és földre estek.
7Ismét megkérdezte azért tőlük: Kit kerestek? És azok szóltak: A názáreti Jézust.
8Felelt Jézus: Mondtam nektek, hogy én vagyok. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el;
9hogy beteljesüljön a beszéd, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el.
10Ekkor Simon Péter, akinek kardja volt, kirántotta azt és a főpap szolgájára sújtott és levágta annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus volt.
11Szólott azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe kardodat! Vagy nem kell-é kiinnom a poharat, amelyet az Atya adott nekem?
12A csapat azért és az ezredes és a zsidók szolgái elfogták Jézust és megkötözték.
13És először Annáshoz vitték, mert ez ipa volt Kajafásnak, aki abban az esztendőben főpap volt.
14Ez a Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak: jobb, hogy egy ember haljon meg a népért.
15Simon Péter pedig és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány pedig ismerőse volt a főpapnak és bement Jézussal együtt a főpap udvarába.
16Péter pedig kívül állott az ajtónál. Kiment azért a másik tanítvány, aki a főpappal ismerős volt és szólt az ajtóőrző leánynak és bevitte Pétert.
17Akkor az ajtóőrző leány így szólt Péterhez: Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy te is? Ő azt mondta: Nem vagyok.
18A szolgák pedig és a templom-őrök ott állottak, szítva a parazsat, mivel hűvös volt és melegedtek. Péter is ott állt velük együtt és melegedett.
19A főpap azért megkérdezte Jézust a tanítványai és tanítása felől.
20Felelt neki Jézus: Én nyilvánosan beszéltem a világnak; mindenkor a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mind összegyűlnek, és titkon semmit sem szóltam.
21Mit kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, hogy mit beszéltem nekik. Hiszen ők tudják, hogy mit mondtam.
22Mikor pedig ezeket mondta, az ott álló szolgák közül az egyik arcul ütötte Jézust, és azt mondta: Így felelsz te a főpapnak?
23Felelt neki Jézus: Ha helytelenül szóltam, bizonyítsd be, hogy helytelen; ha pedig jól, akkor miért ütsz engem?
24Elküldte őt Annás, megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz.
25Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Szóltak azért neki: Nem az ő tanítványai közül való vagy te is? Ő tagadta és ezt mondta: Nem vagyok.
26Így szólt a főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét: Nem téged láttalak vele együtt a kertben?
27Ekkor Péter újra tagadta. És a kakas azonnal megszólalt
28Azután Jézust Kajafástól a várba vitték. Kora reggel volt pedig, és ők nem mentek be a várba, hogy tisztátalanokká ne legyenek, hanem megehessék a húsvéti bárányt.
29Pilátus ment hát ki hozzájuk és szólt: Micsoda vádat emeltek ez ellen az ember ellen?
30ők így feleltek neki: Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna a kezedbe.
31Szólt azért nekik Pilátus: Vigyétek el őt ti és ítéljétek el a ti törvényetek szerint. A zsidók azonban azt mondták neki: Nekünk senkit sem szabad megölnünk;
32hogy beteljesedjék Jézus szava, melyet mondott, amikor jelentette, milyen halállal kell majd meghalnia.
33Ismét bement azért Pilátus a várba, szólította Jézust és ezt mondta neki: Te vagy a zsidók királya?
34Felelt neki Jézus: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták ezt neked felőlem?
35Felelt Pilátus: Hát zsidó vagyok én? A te néped és a papi fejedelmek adtak téged a kezembe. Mit tettél?
36Felelt Jézus: Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból való volna az én országom, a szolgáim harcolnának, hogy ne adjanak át a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.
37Szólott azért neki Pilátus: Mégis király vagy-e hát? Felelt Jézus: Ahogy mondod: király vagyok. Én azért születtem és azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.
38Szólt neki Pilátus: Micsoda az igazság? És amint ezt mondta, újra kiment a zsidókhoz és így szólt nekik: Én nem találok benne semmi bűnt.
39Szokás pedig nálatok, hogy elbocsássak egyet nektek a húsvét ünnepén. Akarjátok tehát, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
40Ekkor ismét kiáltottak: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.