1Ezeket beszélte Jézus és felemelte szemeit az égre és szólt: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;
2amint te hatalmat adtál neki minden emberen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál.
3Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
4Én dicsőítettelek téged a földön; elvégeztem a munkát, amelyet rámbíztál, hogy végezzem azt.
5És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt tenálad, mielőtt a világ lett volna.
6Kinyilatkoztattam a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak és nekem adtad őket; és a te beszédedet megtartották.
7Most tudták meg, hogy mindaz tetőled van, amit nekem adtál;
8mert ama beszédeket, amelyeket nekem adtál, őnekik adtam, és ők befogadták és valóban megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9Én őérettük könyörgök; nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.
10És az enyémek mind a tieid és a tieid az enyémek, és én megdicsőíttetem őbennük.
11És én nem vagyok többé a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem, és senki sem veszett el közülük, csak a veszedelem fia, hogy az Írás beteljesüljön.
13Most pedig hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy az én örömem teljes legyen őbennük.
14Én a te igédet nekik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivel nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
15Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16Nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból vagyok.
17Szenteld meg őket a te igazságoddal; a te igéd igazság.
18Amint te küldtél engem a világba, úgy küldtem én is őket a világba.
19És én érettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazsággal.
20De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd énbennem;
21hogy mindnyájan egyek legyenek, mint te énbennem, Atyám és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
22És én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, őnekik adtam, hogy egyek legyenek, amint mi egy vagyunk:
23Én őbennük és te énbennem; hogy tökéletesen eggyé legyenek és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.
24Atyám, akiket nekem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is velem legyenek, hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál; mert szerettél engem a világ teremtése előtt.
25Igazságos Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én megismertelek és ezek is megismerték, hogy te küldtél engem.
26És én megismertettem velük a te nevedet és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, legyen bennük, és én is őbennük.