1Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámnak elébe ment, őt megáldotta,
2akinek Ábrahám tizedet is adott mindenből, aki először is, ha nevét megmagyarázzuk, igazság királya, azután pedig Sálem királya, azaz békésség királya,
3apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de miután hasonlóvá tétetett az Isten Fiához, pap marad mindörökké.
4Nézzétek pedig, milyen nagy ez, akinek a zsákmányból tizedet is adott Ábrahám, a pátriárka;
5és bár azoknak, akik Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatuk van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, vagyis az ő atyjokfiaitól, jóllehet ők is Ábrahám ágyékából származtak,
6de mégis az vett tizedet Ábrahámtól, akinek nemzetsége nem közülük való, és áldotta meg azt, aki az ígéreteket kapta.
7Már pedig nem lehet vitás, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
8És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, akiről bizonyság van, hogy él.
9És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is adott tizedet.
10Mert még atyja ágyékában volt, mikor annak elébe ment Melkisédek.
11Ha tehát a lévita papság által volna elérhető a tökéletesség (mert a nép ez alatt a papság alatt kapta a törvényt), mi szükség volna tovább is arra, hogy más pap támadjon Melkisédek rendje szerint és azt ne Áron rendje szerint való papnak mondják.
12Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is.
13Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül.
14Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadt; ebből a nemzetségből származó papokról pedig semmit sem szólott Mózes.
15És amit mondunk, még nyilvánvalóbb, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap,
16aki nem testi parancsolat törvénye szerint lett, hanem romolhatatlan élet ereje szerint.
17Mert róla szól a bizonyságtétel: Pap vagy te örökké Melkisédek rendje szerint.
18Mert az előbbi parancsolatot Isten eltörli ugyan, mivel erőtelen és haszontalan,
19— minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet, — de ugyanakkor jobb reménységet ébreszt, amely által közeledünk őhozzá.
20Jézus pedig nem eskü nélkül lett pappá, — mert amazok eskü nélkül lettek papokká,
21ő pedig annak esküje által, aki így szólt hozzá: Megesküdött az Úr és nem bánja meg: pap vagy te örökké, —
22ezért tehát Jézus jobb szövetségnek lett kezesévé.
23Amazok ugyan többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg szolgálatukban,
24de ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.
25Ezért ő mindörökre meg is tudja tartani azokat, akik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék érettük.
26Mert ilyen főpap illett hozzánk, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített és aki az egeknél magasságosabb lett,
27akinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb a saját bűneiért mutasson be áldozatot, azután a nép bűneiért, mert ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, mikor magát adta áldozatul.
28Mert a törvény gyarló embereket rendelt főpapokká, az eskü szava pedig, amely a törvény után lett, a Fiút, aki örökké tökéletes