Hebrews 6
1 Azért elhagyva a Krisztusról való elemi tanítást, törekedjünk érettkorúságra, ne foglalkozzunk ismét a holt cselekedetekből való megtérésről, az Istenben való hitről,
2 a keresztségekről, a kezek rátevéséről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről szóló tanítások új megalapozásával.
3 És ha az Isten megengedi, ezt meg is cselekedjük.
4 Mert lehetetlen, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, és megízlelték a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szentléleknek,
5 és megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világ erőit,
6 és elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint akik önmaguknak újra megfeszítik az Isten Fiát és meggyalázzák őt.
7 Mert a föld, amely beissza a gyakorta ráhulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, akiknek számára művelik azt, áldást nyer Istentől;
8 viszont amelyik töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett az és közel van az átokhoz; az ilyennek vége megégetés.
9 De ha így szólunk is, szeretteim, felőletek ezeknél jobbakról vagyunk meggyőződve, még pedig arról, hogy közel vagytok az üdvösséghez.
10 Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, amelyet az ő neve iránt tanúsítottatok, mint akik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.
11 Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazt a buzgóságot tanúsítsa mindvégig, míg a reménység teljes bizonyossággá nem lesz,
12 hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
13 Mert mikor az Isten ígéretet tett Ábrahámnak, önmagára esküdött, mivel nem esküdhetett nagyobbra,
14 és így szólt: Bizony, megáldván megáldalak téged és megsokasítván megsokasítalak téged.
15 És így, miután békességesen tűrt, elnyerte az ígéretet.
16 Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és náluk minden ellentmondásnak a megerősítésül mondott eskü vet véget.
17 Ezért is az Isten, aki még bővebben meg akarta mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel kezeskedett,
18 hogy két változhatatlan dolog által, amelyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjék, erős vigasztalásunk legyen nekünk, akik odamenekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,
19 amely lelkünknek mintegy biztos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpitnál,
20 ahova utat nyitva bement értünk Jézus, aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint.