1Mert az emberek közül választott minden főpap az emberek javára rendeltetik az Isten előtt való szolgálatra, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért,
2aki megértő tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mivel őt magát is nyomja az erőtelenség terhe.
3És e miatt miképen a népért, azonképen magáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni.
4És senki sem szerezheti meg magának ezt a tisztességet, csak akit Isten hív el, mint Áront is.
5Hasonlóképen Krisztus sem maga tulajdonította magának azt a dicsőséget, hogy főpap legyen, hanem az adta neki, aki így szólt hozzá: Fiam vagy te, ma szültelek téged.
6Mint másutt is mondja: Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint.
7Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma van arra, hogy megszabadítsa őt a halálból, és meghallgattatott istenfélelméért.
8Jóllehet Fiú, azokból, amiket szenvedett, megtanulta az engedelmességet,
9és mintán tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzője lett mindazok számára, akik neki engedelmeskednek,
10mivel Isten Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte őt.
11Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, mivel restek lettetek a hallásra,
12mert bár az időhöz képest tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy Isten beszédének kezdő elemeire tanítsanak titeket; és olyanok lettetek, mint akiknek tejre van szükségük és nem kemény eledelre.
13Mert mindaz, aki tejen él, járatlan az igazság beszédeiben, mivel kisgyermek még.
14Viszont a kemény eledel az érettkorúaknak való, mint akiknek a megszokás által gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.