1Törekedjetek a szeretetre és buzgón kívánjátok a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.
2Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Mert senki sem érti, és a Lélek által szól titkokat.
3Aki ellenben prófétál, emberekhez szól azok építésére, intésére és vigasztalására.
4Aki nyelveken szól, magát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi.
5Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, hogy prófétáljatok, mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, hacsak meg nem magyarázza, hogy a gyülekezet épüljön.
6Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha egyúttal kijelentésben vagy ismeretben vagy prófétálásban vagy tanításban nem szólok hozzátok?
7Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár citera nem adnak megkülönböztethető hangokat, mimódon ismerjük meg, mit fuvoláznak, vagy mit játszanak a citerán?
8Mert ha a trombita bizonytalan hangot ad, kicsoda készül a harcra?
9így van veletek is, mikor nyelveken szóltok; ha nem beszéltek értelmesen, mimódon értik meg azt, amit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10Ki tudja, hány különféle nyelv van a világon? És közülük egy sincs értelem nélkül.
11Ha tehát én a nyelv értelmét nem ismerem, akkor a beszélőnek idegen leszek és a beszélő is idegen lesz előttem.
12így ti is, minthogy lelki ajándékokra törekedtek, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok.
13Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy meg is magyarázhassa azt.
14Mert ha nyelveken szólással imádkozom, lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen.
15Mit tegyek tehát? Imádkozni fogok a Lélek indításából, de imádkozni fogok értelemmel is; énekelek a Lélek által, de énekelek értelemmel is.
16Mert ha a Lélek által adsz hálát, az ott levő be nem avatott hogyan fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor azt sem tudja, mit beszélsz?
17Mert jóllehet te szépen adsz hálát, a másik azonban nem épül.
18Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni;
19de a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
20Atyámfiai, ne legyetek gyermekek gondolkodásban, hanem a rosszaságban legyetek kiskorúak, a gondolkodásban pedig érettek legyetek.
21A törvényben meg van írva: Más nyelveken és idegenek ajkával fogok szólani a néphez, és így sem hallgatnak rám, — azt mondja az Úr.
22A nyelveken szólás tehát nem a hívők számára jel, hanem a hitetlenek számára; a prófétálás pedig nem a hitetlenek, hanem a hívők számára jel.
23Amikor tehát az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, ha a be nem avatottak vagy hitetlenek bemennek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24Viszont ha valamennyien prófétálnak és akkor megy be egy hitetlen vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megvizsgálja,
25és így az ő szíve titkai nyilvánvalókká lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti, hogy valóban Isten lakik bennetek.
26Mint legyen hát, atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindegyiteknek van zsoltára, tanítása, kijelentése, nyelveken szólása, magyarázata. Minden épülésre történjék.
27Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, még pedig egymás után, és egy magyarázza meg.
28Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, hallgasson a gyülekezetben; csak magának szóljon és az Istenhez.
29A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg.
30De ha közben egy másik ott ülő nyer kijelentést, az első hallgasson el.
31Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon és intést nyerjen.
32És a prófétalelkek engednek a prófétáknak.
33Mert Isten nem a rendetlenségnek, hanem a békességnek Istene. Mint a szentek minden gyülekezetében,
34az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben; mert nem engedhető meg nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmesek legyenek, amint a törvény is mondja.
35Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket. Mert illetlen az asszonynak beszélni a gyülekezetben.
36Vajjon titőletek származott-e az Isten beszéde? Vagy csak hozzátok jutott-e el?
37Ha valaki azt gondolja, hogy ő próféta vagy Lélektől ihletett, vegye fontolóra, hogy mindaz, amit nektek írok, az Úr parancsolata.
38Ha valaki ezt nem ismeri el, ő sem ismertetik el.
39Ezért, atyámfiai, törekedjetek a prófétálásra és a nyelveken szólást se tiltsátok.
40Minden ékesen és jó renddel legyen.