1Legyetek szeretett gyermekként Isten utánzói,
2járjatok szeretetben, mint a Krisztus is szeretett minket s odaadta magát értünk, hogy felajánlás, véres áldozat, jó illat legyen az Istennek.
3Semmiféle paráznaságot és tisztátalanságot vagy haszonlesést még csak ne is említsenek köztetek, mint ez szentekhez illik,
4se szégyenletes, se ostoba vagy szellemeskedő beszéd ne hangozzék, melyek nem illenek hozzánk, hanem inkább hálaadás.
5Mert azt tudjátok, hogy sem paráznának, sem tisztátalannak, sem kapzsinak, aki bálványimádó, nincs örökrésze a Krisztusnak és Istennek királyságában.
6Üres szavakkal senki el ne csaljon titeket, hiszen az ilyen dolgokért jön az Isten haragja az engedetlenség fiaira.
7Ne legyetek részestársak az ilyenekkel.
8Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban. Világosság gyermekeiként járjatok
9– a világosság gyümölcse ugyanis mindenféle rátermettségben, igazságosságban és igazságban mutatkozik,
10– egyúttal próbálgassátok, hogy mi kedves az Úrnak.
11Ne vállaljatok közösséget a sötétség gyümölcstelen tetteivel, inkább feddjétek meg őket.
12Mert arról, ami alattomban kikerül tőlük, szégyen még beszélni is.
13Ámde minden láthatóvá lesz, mikor a világosság megfeddi, mert minden, ami láthatóvá válik, világosság.
14Ezért mondja: „Kelj fel szunnyadó, támadj fel a halottak közül! S majd rád veti fényét a Krisztus.”
15Pontosan nézzetek utána, hogy hogyan viselkedtek, ne botorul hanem bölcsen,
16áron is megvásároljátok az alkalmat, mert rosszak a napok.
17Azért hát ne legyetek esztelenek, hanem lássátok be, mi az Úrnak akarata.
18S ne részegedjetek le bortól, amiben menthetetlen romlás van (aszótia: fényűzés, bujálkodás), teljetek be inkább Szellemmel,
19szellemi dallamokkal, énekekkel és dalokkal beszéljetek egymásnak, szívetekkel daloljatok és zengjetek az Úrnak,
20a Krisztus Jézusnak nevével mindenért mindenkor hálát adjatok Istennek és az Atyának.
21Egymásnak a Krisztus félelmében magatokat alávessétek.
22Az asszonyok is saját férjüknek magukat alárendeljék, mintha csak az Úrnak tennék.
23Mert a férfi feje az asszonynak, mint a Krisztus is az eklézsiának. Ő megmentője a testnek.
24De mint ahogy az eklézsia aláveti magát a Krisztusnak, úgy tegyenek az asszonyok is mindenben a férjekkel.
25Férjek, szeressétek feleségeteket, miként a Krisztus is szerette az eklézsiát és odaadta magát érte,
26hogy azt megtisztítsa az igében levő vízfürdővel,
27hogy megdicsőülve állítsa maga mellé az eklézsiát, hogy azon ne legyen szennyfolt, ránc, vagy valami efféle, hanem, hogy szent legyen és kifogástalan.
28Így a férjek is tartoznak szeretni a feleségüket, akárcsak a saját testüket. Aki a feleségét szereti, magát szereti.
29Hiszen még senki sohasem gyűlölte a saját húsát, ellenkezőleg, feltáplálja, melengeti azt, mint a Krisztus is az eklézsiát,
30hisz az ő testének tagjai vagyunk.
31Ennek felel az meg, hogy az ember elhagyja atyját és anyját és a feleségéhez ragaszkodik, úgyhogy a kettő egy hússá lesz.
32Nagy ez a titok. Én azonban a Krisztusról és az eklézsiáról beszélek.
33Mindenesetre ti is egyenként úgy szeressétek a feleségeteket, mint magatokat, s az asszony félje a férjét.