Romans 9
1 PÁL NAGY FÁJDALMA A ZSIDÓK MIATT Keresztyén vagyok és az igazságot mondom, nem hazudok, - tanúbizonyságot tesz arról velem együtt a Szentlélek által megvilágosított lelkiismeretem, -
2 hogy nagy az én szomorúságom, és nem szűnik meg az én szívemnek fájdalma (az én népem miatt).
3 Mert énmagam szívesen lennék a Krisztustól elszakítva átkozott azért, hogy megmentsem az én atyámfiait, az én test szerint való rokonaimat;
4 hiszen izraeliták ők, Isten gyermekeivé fogadta őket, övék az Isten jelenlétének dicsősége és a szövetségkötések, meg a törvényadás, a templomi istentisztelet és az ígéretek;
5 ők a pátriárkák utódai, és őközülük származott test szerint a Krisztus; Ő mindenek felett és örökké állandó Isten. Ámen.
6 AZ IZRAELNEK ADOTT ÍGÉRET HELYES ÉRTELME Mind ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy Istennek ígérete már semmit sem ér. Mert nem mindenki „izraelita\, aki Izraeltől származik;
7 és nem mindenki Ábrahám „gyermeke\, aki az ő ivadéka, hanem amint az Írás mondja: Aki Izsáktól származik, csak az neveztetik majd ivadékodnak. (I. Mózes 21:12)
8 Azaz: nem a test szerint való gyermekek Istennek gyermekei, hanem az ígéret szerint való gyermekek tekintendők Ábrahám igazi ivadékainak.
9 Mert az ígéret így szól: A meghatározott időben (esztendőre ilyen tájban) visszatérek majd, és Sárának fia lesz. (I. Mózes 18:10)
10 De nemcsak őreá kell gondolnunk, hanem Rebekára is; ő egyazon férfiútól azaz a mi ősünktől Izsáktól két ikergyermeket fogant,
11 és akkor, amikor azok még meg sem születtek, és még semmi jót vagy rosszat nem tettek, - hogy Istennek a kiválasztásban megnyilvánuló szándéka tartósan megmaradjon,
12 nem emberi tettekből, hanem csak isteni elhívástól függően, - már akkor megmondatott Rebekának: Az idősebbik szolgálni fog a fiatalabbiknak (I. Mózes 25:3);
13 úgy amint az Írás mondja: Jákobot szerettem, Ézsaut azonban gyűlöltem. (Malakiás 1:2-3)
14 ISTEN SZABADON GYAKOROLJA KEGYELMÉT, ÉS SZABADON MUTATJA MEG HARAGJÁT Mit szóljunk ehhez? Talán csak nem igazságtalanság ez az Istentől? Semmiképpen sem!
15 Mert Mózesnek azt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök, és szánakozom azon, akin szánakozom. (II. Mózes 33:19)
16 Azért hát nem emberi akarattól vagy erőlködéstől függ (az üdvösség), hanem a könyörülő Istentől.
17 Mert az írás azt mondja a fáraónak: Téged éppen azért hívtalak életre, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy az én nevem hirdettessék az egész földön. (II. Mózes 9:16)
18 Azért hát Isten akin akar könyörülni, azon könyörül, akit azonban meg akar keményíteni, azt megkeményíti.
19 Te most azt kérdezed tőlem: Akkor hát miért vádolja mégis Isten az embert? Mert kicsoda szegülhet ellene az Ő akaratának?
20 Óh ember! Ugyan kicsoda vagy te, hogy perbe szállsz az Istennel? Tán csak nem mondhatja a fazék a fazekasnak: Miért formáltál engem így?
21 Avagy nincs hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt tisztes használatra készítse, a másikat meg közönséges használatra?
22 Ha pedig Isten meg akarta mutatni az Ő haragját, és meg akarta ismertetni az Ő hatalmát, és azért nagy béketűréssel elhordozta a haragnak pusztulásra rendelt edényeit,
23 azt azért is tette, hogy az Ő dicsőségének gazdagságát megismertesse az irgalom edényein, amelyeket eleve dicsőségre készített el.
24 Minket is ilyen edényekül hívott el nem csupán a zsidók közül, hanem a pogányok közül is;
25 amint azt Hóseás könyvében (2:25) is mondja: A nem népemet népemnek fogom nevezni, és a nem szeretettet szeretettnek;
26 és az történik majd, hogy éppen azon a helyen, ahol ezt mondták nékik; Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten gyermekeinek neveztetnek.
27 Izraelről pedig ezt kiáltja el Ésaiás: Ha izráél gyermekeinek száma annyi volna, mint a tengernek fövénye, mégis csak a maradék tartatik majd meg;
28 mert az Úr az Ő ígéretét a földön teljesen és gyorsan valóra váltja. (Ésaiás 10:22-23)
29 És amint Ésaiás előre megmondta: Ha a seregeknek Ura nem hagyott volna minékünk a mi népünkből maradékot, úgy jártunk volna, mint Szodoma, és Gomorrához lettünk volna hasonlóvá. (Ésaiás 119)
30 IZRÁÉL NEM HIT ÁLTAL TÖREKEDETT A MEGIGAZULÁSRA, AZÉRT BELEÜTKÖZÖTT A BOTRÁNKOZÁS KŐSZIKLÁJÁBA Mit mondjunk tehát? Pogányok, akik nem törekedtek a megigazulásra, megkapták a megigazulást, mégpedig a hit által való megigazulást;
31 izráél ellenben, aki a törvény teljesítése által törekedett megigazulásra, nem jutott el megigazulásra.
32 Miért nem? Azért nem, mert nem hit által törekedtek a megigazulásra, hanem úgy, mintha az cselekedetek által volna elérhető; bele is ütköztek a megütközés kövébe,
33 amint meg van írva: Imé, megütközésnek kövét és botránkozásnak kőszikláját helyezem Sionba, de aki hisz abban, nem fog megszégyenülni. (Ésaiás 8:14; 28:16)