Romans 8
1 MEGSZABADULVÁN A BŰN ÉS HALÁL URALMÁTÓL: ISTENNEK GYERMEKEI ÉS ÖRÖKÖSEI VAGYUNK Mind ebből következik, hogy semmiféle kárhoztató ítélet nem sújtja azokat, akik Jézus Krisztussal közösségben élnek,
2 mert a Léleknek életadó törvénye Jézus Krisztus által megszabadított engem a bűnnek és a halálnak törvényétől.
3 Mert amit a törvény nem tudott megtenni, minthogy a mi testünk miatt erőtelen volt, megtette azt az Isten az által, hogy elküldte az Ő Fiát a mi bűnös testünkhöz hasonló formában azért, hogy megsemmisítse a bűnt; így mondta ki a kárhoztató ítéletet a bűn által fogvatartott test felett,
4 hogy - mi akik nem test szerint élünk, hanem Lélek szerint, - teljesíthessük a törvény parancsolatait.
5 Mert akik a test uralma alatt élnek, azok csak a test dolgaival törődnek, akik azonban a Lélek uralma alatt élnek, azok csak a Lélek dolgaival törődnek.
6 A test dolgaival való törődés ugyanis: halál, a Lélek dolgaival való törődés ellenben: élet és békesség.
7 Mert a test dolgaival való törődés: az Istennel szembeforduló ellenségeskedés; ugyanis a test nem engedelmeskedik Isten törvényének, mert azt nem is tudja tenni;
8 valóban, akik test szerint élnek, Istennek tetsző életet nem élhetnek.
9 Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha ugyan valóban Istennek Lelke lakozik tibennetek. Mert ha Krisztusnak Lelke nincs meg valakiben, az nem keresztyén.
10 De ha Krisztus (Lelke) tibennetek lakozik, a test ugyan bűneitek miatt halott, de él bennetek a Lélek, mert ti már megigazultatok.
11 Ha pedig annak Lelke lakozik bennetek, aki Jézus Krisztust feltámasztotta a halottak közül, Ő, aki feltámasztotta Jézus Krisztust a halottak közül, megeleveníti majd a ti halandó testeteket is az Ő bennetek lakozó Szentlelke által.
12 Atyámfiai, mind ebből az következik, hogy nem vagyunk kötelesek a testnek szolgálni, hogy a test uralma alatt éljünk.
13 Mert ha a test uralma alatt éltek, meg kell halnotok; ha azonban a Lélek által megöldöklitek a test gonosz cselekedeteit, élni fogtok.
14 Mert mind azok, akiket Istennek Lelke vezérel, Istennek gyermekei
15 Mert nem szolgaságnak Lelkét kaptátok, hogy ismét félelemben éljetek, hanem azt a Lelket kaptátok, amely által gyermekké fogadtattok, és amely által így kiáltunk: Abba, azaz Atyánk!
16 Maga a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt arról, hogy Istennek gyermekei vagyunk.
17 Ha pedig valóban gyermekek vagyunk, úgy örökösök is vagyunk; örökösei Istennek, Krisztusnak pedig örököstársai, ha ugyan Ővéle együtt szenvedünk, hogy Ővéle együtt meg is dicsőíttessünk.
18 A JÖVŐBEN REÁNK VÁRÓ DICSŐSÉG Én ugyan azt gondolom, hogy ezek a mostani időknek szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely majd a jövőben lesz láthatóvá mirajtunk.
19 Bizony a teremtett világ sóvárgó várakozással várja az Isten gyermekeinek megjelenését.
20 Mert a teremtett világ mulandóság alá vettetett, nem a maga akaratából ugyan, hanem azéból, aki mulandóság alá vetette;
21 azonban a teremtett világ reméli, hogy őmaga is megszabadul majd a mulandóság rabszolgaságából, és eljut az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.
22 Tudjuk ugyanis, hogy az egész teremtett világ még mindig velünk(emberekkel) együtt nyög, és velünk együtt vajúdik;
23 de nemcsak a teremtett világ, hanem mi is, akik a Lélek zsengéjét már bírjuk, mimagunk is magunkban sóhajtozunk, és várjuk, hogy Isten gyermekeivé fogadjon minket, hogy testünket (a haláltól) megszabadítsa.
24 Mert csak reménység volt az, hogy mi üdvözülünk; a reménység azonban, amelyet beteljesülve lát az ember, nem reménység; mert amit lát az ember, ugyan miért várja azt?
25 Ha ellenben olyasmit remélünk, amit még nem látunk, türelemmel várjuk azt.
26 Hasonlóképpen a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek: mert mi nem tudjuk, hogy miért és miképpen kell imádkoznunk, de a mi szóval ki nem mondott fohászkodásunkkal maga a Lélek esedezik miérettünk.
27 Isten pedig, aki a szíveket vizsgálja, tudja, hogy a Lélek mit gondol, mert a Lélek Isten akarata szerint esedezik a szentekért,
28 és amint tudjuk, a Lélek minden tekintetben jóra segíti azokat, akik az Istent szeretik, és az Ő kiválasztása szerint üdvösségre elhívottak.
29 Mert akiket Isten eleve ismert, azokat eleve el is rendelte, hogy az Ő Fiának képmására formáltassanak, hogy Ő legyen az elsőszülött a sok atyafi közt;
30 akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.
31 DIADALMAS GYŐZELMET ARATUNK ISTEN SZERETETE ÁLTAL Mit mondjunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?
32 Isten, aki tulajdon Fiát sem kímélte, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, bizonyos, hogy Ővele együtt mindent kegyelmesen megad minékünk.
33 Kicsoda vádolja Istennek választottait? Isten megigazítja őket.
34 Kicsoda az, aki kárhoztat minket? Talán Jézus Krisztus, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Istennek jobbján van, és ott esedezik érettünk?
35 Kicsoda szakíthat el minket Krisztus szeretetétől? Zaklatás vagy szorongattatás, vagy üldöztetés vagy éhség, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?
36 Mert meg van ugyan írva: Temiattad öldökölnek minket naphosszat, úgy tekintenek minket, mint áldozatra szánt juhokat. (Zsoltár 44:23)
37 De mind ezeken diadalmas győzelmet aratunk Az által, aki minket szeretett.
38 Azért megbizonyosodtam afelől, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem emberfeletti hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,
39 sem magasság, sem mélység, sem valamely más teremtmény nem tud minket elszakítani Istennek attól a szeretetétől, amelyet Isten a mi Urunk Jézus Krisztusban kijelentett.