1JÉZUS BEVONUL JERUZSÁLEMBE (Mk 11:1-11; Lk 19:28-58; Jn 12:12-19) Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Béthfagéba, az Olajfák-hegyéhez érkeztek, akkor Jézus elküldött két tanítványt,
2és így szólt nékik: Menjetek be az előttetek elterülő faluba, és azonnal találtok egy megkötött szamarat és vele együtt a csikaját; oldjátok el, és vezessétek ide.
3És ha valaki valamit szól tinéktek, mondjátok: Az Urnák van rájuk szüksége; és azonnal szívesen odaadja azokat.
4Mind ez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólt:
5Mondjátok meg Sión leányának: Ímé, a te királyod jön tehozzád, alázatosan és szamáron ülve, éspedig teherhordó szamár csikaján. (Zakariás 9:9)
6A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, amint Jézus megparancsolta nékik,
7s elvezették a szamarat és csikaját; majd felső ruhájukat a csikóra terítették, és Jézus reá ült arra.
8A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháját az útra teregette, mások meg a fákról gallyakat vagdaltak, és az útra szórták.
9Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a magasságban!
10És amikor bement Jeruzsálembe, az egész várost nyugtalanság szállta meg, és azt mondták: Kicsoda ez?
11A (Jézust kísérő) sokaság pedig így szólt: Ez Jézus, a galileai Názárethből való próféta.
12JÉZUS MEGTISZTÍTJA A TEMPLOMOT (Mk 11:15-19; Lk 19:45-48; Jn 2:13-22) És amikor Jézus bement a templomba, kiűzte mind azokat, akik a templomban adtak-vettek, és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit feldöntötte,
13és így szólt nékik: Meg van írva, hogy az én házamat imádság házának kell nevezni (Ésaiás 56:7); ti pedig rablók barlangjává teszitek azt.
14Azután a templomban vakok és sánták mentek hozzá, és meggyógyította őket.
15Amikor pedig a főpapok és az írástudók látták a csodákat, amelyeket cselekedett, és a gyermekeket is, akik a templomban így kiáltottak: Hozsánna a Dávid Fiának! - haragra gerjedtek,
16és így szóltak néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus így felelt nékik: Hallom; soha sem olvastátok: Kisgyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőítést? (Zsoltár 8:3)
17És otthagyta őket, és kiment a városból Béthániába, és ott töltötte az éjszakát.
18JÉZUS ÉS A TERMÉKETLEN FÜGEFA (Mk 11: 12-14; 11:20-24) Korán reggel pedig, amikor visszatért a városba, megéhezett.
19És amint az út mellett meglátott egy fügefát, odament ahhoz, de nem talált rajta semmit, csak levelet, és így szólt annak: Ezután soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs. És azonnal elszáradt a fügefa:
20A tanítványok amikor azt látták, elcsodálkoztak és azt kérdezték: Hogyan száradt el ilyen hirtelen a fügefa?
21Jézus azt felelte nékik: Bizony mondom néktek, hogy ha van hitetek, és nem kételkedtek, nem csak azt cselekszitek majd, ami a fügefával történt, hanem ha azt mondjátok ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magadat a tengerbe, meglesz.
22És mind azt, amit hittel kértek imádságotokban, megkapjátok.
23MELY FELHATALMAZÁSSAL CSELEKEDETT JÉZUS? (Mk 11:27-33; Lk 20:1-8) Amikor Jézus bement a templomba, és ottan tanított, odamentek hozzá a főpapok és a nép vénei, és azt kérdezték: Milyen felhatalmazással cselekszed ezeket? És ki adta néked ilyesmire a felhatalmazást?
24Jézus felelvén azt mondta nékik: Én is kérdezek tőletek valamit, és ha nékem arra megfeleltek, én is megmondom majd néktek, hogy milyen felhatalmazással cselekszem ezeket.
25János honnan kapta a felhatalmazást a keresztelésre? Mennyből vagy emberektől? Azok pedig tanakodtak magukban: Ha azt mondjuk, hogy mennyből, - azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?
26Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, - félünk a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja.
27Azért azt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Akkor Ő is azt mondta nékik: Én sem mondom meg néktek, milyen felhatalmazással cselekszem ezeket.
28PÉLDÁZAT A KÉT FIÚRÓL De mit gondoltok erről a példázatról? Egy embernek volt két fia. És odament az elsőhöz, és azt mondta: Fiam, menj el és dolgozzál ma a szőlőben.
29Az felelvén az mondta: Elmegyek Uram, de nem ment el.
30A másikhoz is odament és hasonlóképpen szólt. Az pedig így felelt: Nem megyek; de későbben jobbat gondolt és elment.
31E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? így feleltek: A második. Jézus meg azt mondta nékik: Bizony mondom néktek, a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Istennek országában.
32Mert eljött tihozzátok János, hogy megmutassa néktek, miként kell helyesen (Istennek tetsző életet) élni, de nem hittetek néki; a vámszedők és a parázna nők azonban hittek néki; ezt ti jóllehet láttátok, mégsem szálltatok magatokba későbben sem, hogy higgyetek néki. Mt 11:33-46
33PÉLDÁZAT A GONOSZ SZŐLŐMUNKÁSOKRÓL (Mk 12:1-12; Lk 20:9-19) Halljatok egy másik példázatot. Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett és azt körülkerítette; borsajtót ásott benne, és őrtornyot épített, azután bérbe adta szőlőmunkásoknak, és elutazott.
34Amikor pedig a szüret ideje elközelgett, a szőlőmunkásokhoz elküldte a szolgáit, hogy vegyék át a néki járó termést.
35A szőlőmunkások azonban megragadták az ő szolgáit, az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték.
36Ismét küldött más szolgákat, többet mint előbb, de azokkal is úgy bántak.
37Utoljára pedig a fiát küldte el hozzájuk mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
38Amikor azonban a szőlőmunkások meglátták a gazda fiát, így szóltak maguk közt: Ez az örökös, jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
39És megragadták őt, kidobták a szőlőből és megölték.
40Amikor aztán megérkezik a szőlő ura, mit cselekszik majd azokkal a szőlőmunkásokkal?
41Így feleltek néki: Azokat a gonoszokat gonoszul elpusztítja, a szőlőt pedig más szőlőmunkásoknak adja bérbe, akik annak idején átadják majd néki a termést.
42Akkor Jézus így szólt nékik: Soha sem olvastátok az írásban, hogy A kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a szegelet fejévé; az Úr cselekedte ezt így, és csodálatos ez a mi szemünk előtt. (Zsoltár 118:22-23)
43Azért mondom néktek, hogy az Isten országa elvétetik tőletek, és olyan népnek adatik, amely megtermi az Isten országának gyümölcsét.
44És aki e kőre esik, szétzúzódik; akire pedig ez ráesik, összetöri azt.
45Amikor a főpapok és a farizeusok hallották Jézus példázatait, megértették, hogy róluk beszél;
46és el akarták Őt fogni, de féltek a sokaságtól, mert az a maga prófétájának tartotta Őt.