1SZABAD-É SZOMBATON JÓT TENNI VAGY ROSSZAT TENNI? (Mt 12:9-14; Lk 6:6-11) Jézus egyszer ismét bement egy zsinagógába; éppen ott volt egy bénakezű ember.
2És (a farizeusok) hogy vádolhassák Jézust, figyelték, vajon meggyógyítja-é azt szombaton.
3Akkor így szólt a bénakezű embernek: Állj a középre!
4Azoktól pedig azt kérdezte: Szabad-é szombaton jót cselekedni vagy rosszat cselekedni? Szabad-é egy emberéletet megmenteni vagy kioltani? De azok hallgattak.
5Akkor haraggal körülnézett azokon, nagyon bánkódott szívük keménysége miatt, és így szólt az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta és éppé lett a keze.
6Akkor a farizeusok kimentek, és a Héródész-pártiakkal azonnal tanácsot tartottak ellene, hogyan öljék meg Őt.
7JÉZUS AZ EGÉSZ NÉPNEK TANÍTÓJA ÉS GYÓGYÍTÓJA Jézus pedig a tanítványaival együtt elment a Galileai-tó partjára, és nagy sokaság követte Galileából és Júdeából,
8Jeruzsálemből, Idúmeából, a Jordánon-túlról, Tűrosz és Szidón vidékéről. Nagy sokaság ment hozzá, mert hallották, hogy milyen nagy dolgokat cselekszik.
9És meghagyta tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak készen néki a sokaság miatt, hogy ne szorongassák Őt.
10Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiket valami testi fájdalom gyötört, azok hozzá tódultak, hogy érinthessék Őt.
11És a tisztátalan lelkek, amikor meglátták Őt, leborultak előtte, és azt kiáltották: Te az Isten Fia vagy!
12Ő pedig szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne tegyék Őt ismertté.
13A TIZENKÉT APOSTOL ELHÍVÁSA ÉS MEGBÍZÁSA (Mt 10:1-4; Lk 6:12-16) Azután fölment a hegyre, és magához szólította, akiket akart, és azok hozzámentek.
14És kiválasztott tizenkettőt, hogy ővele legyenek, és hogy (majd később) kiküldje őket, hogy az igét hirdessék,
15és hogy hatalmuk legyen az ördögök kiűzésére.
16így tette apostollá a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta;
17és a Zebedeus fiait Jakabot és Jánost, akiknek a Boanérgesz nevet adta, amely azt jelenti: mennydörgés fiai;
18és Andrást, és Fülöpöt, és Bertalant, és Mátét, és Tamást, és Jakabot az Alphaiosz fiát, és Thaddaioszt, és Simont:a kanánéust, (azaz zélótát: vakbuzgó politikust),
19és Júdás Iskáriótészt, aki elárulta Őt.
20JÉZUSNAK ELLENE SZEGÜL A CSALÁDJA Azután hazatért, és ott ismét sokaság gyűlt egybe, úgyhogy (Jézus és a tanítványai) még enni sem tudtak.
21Amint ezt az övéi (a családja) meghallották, odamentek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy megzavarodott.
22JÉZUSNAK HATALMA VAN A SÁTÁN FELETT (Mt 12:22-32; Lk 11:14-23) Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből érkeztek, azt mondták: Beezebúl van vele, és az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.
23Ő pedig magához hívta azokat, és példázatokban azt mondta nékik: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt? (azaz önmagát).
24Hiszen ha egy ország önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az az ország;
25és ha egy háznép önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az a háznép.
26És ha a Sátán önmaga ellen támad és önmagával meghasonlik, nem maradhat meg, hanem vége van.
27Az erős ember házába sem mehet be senki, és nem rabolhatja el annak ingóságát, hanem csak úgy, ha az erős embert előbb megkötözi, és akkor rabolja ki annak házát. Mk 3:28-4:8
28A SZENTLÉLEK ELLEN SZÓLÓ KÁROMLÁS (Mt 12:31-32; Lk 12:10) Bizony mondom néktek: Minden bűn megbocsáttatik a emberek fiainak (az embereknek), még a káromlások is, akár mennyi káromlást szólnak is;
29de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha örökké, hanem örökkévaló bűnben vétkes.
30Ezt azért mondta Jézus, mert azt állították, hogy tisztátalan lélek van Őbenne.
31JÉZUSNAK IGAZI ROKONAI (Mt 12:46-50; Lk 8:19-21) És megérkeztek Jézus anyja meg az Ő testvérei, és kinn megállván, beküldtek hozzá, és hívatták Őt.
32Körülötte sokaság ült, és azt mondták néki: íme, a te anyád és a te testvéreid ott kinn keresnek téged.
33Ő azonban feleletül azt mondta nékik: Ki az én anyám és kik az én testvéreim?
34És körülnézvén a körülötte ülőkön, így szólt: íme, az én anyám és az én testvéreim!
35Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem, nőtestvérem és anyám.