1JÉZUS MEGBOCSÁTJA A GUTAÜTÖTTNEK BŰNEIT (Mt 9:1-8; Lk 5:17-26) Amint néhány nap múltával Jézus ismét elment Kapernaumba, meghallották, hogy otthon van.
2Akkor sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtó előtt sem volt hely, és hirdette nékik az igét.
3És hozzámentek egy gutaütöttet vivén, akit négyen cipeltek.
4És mivel a sokaság miatt nem tudták hozzávinni, megbontották Jézus felett a háztetőt, rést törtek, és leeresztették a fekvőpárnát, amelyen a gutaütött feküdt.
5Jézus pedig látván azok hitét, így szólt a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttatnak a te bűneid.
6Az írástudók közül pedig néhányan ott ültek, és szívükben így tanakodtak:
7Mit beszél ez így? Istent káromolja. Kicsoda bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?
8Jézus azonnal általlátta lelkében, hogy azok így tanakodnak magukban, és ezt mondta nékik: Miért tanakodtok így szívetekben?
9Mi könnyebb, azt mondani a gutaütöttnek: Megbocsáttatnak a te bűneid, vagy azt mondani: Kelj föl, vedd a fekvőpárnádat és járj?
10De hogy megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma, hogy megbocsássa e földön a bűnöket, - így szólt a gutaütöttnek -
11mondom néked, kelj föl, vedd a fekvőpárnádat és eredj haza.
12Az fölkelt, azonnal fölvette a fekvőpárnáját, és mindnyájuk szemeláttára kiment, úgyhogy valamennyien elcsodálkoztak és dicsőítették Istent, és így szóltak: Ilyesmit sohasem láttunk.
13JÉZUS ELHÍVJA LEVIT, A VÁMSZEDŐT (Mt 9:9-13; Lk 5:27-32) Jézus ismét kiment a Galileai-tó mellé, és a sokaság mind őhozzá ment, és tanította őket.
14És amint továbbment, meglátta Levit, az Alphaiosz fiát, aki a vámszedőhelyen ült; és így szólt néki: Kövess engem! Az fölkelt és követte Őt.
15És történt, hogy Levinek házában asztalhoz telepedett, és sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézussal és az Ő tanítványaival együtt; sokan voltak ugyanis, akik követték Őt.
16Amikor a farizeusok közül való írástudók meglátták, hogy együtt eszik a bűnösökkel és vámszedőkkel, így szóltak a tanítványainak: Miért eszik együtt a vámszedőkkel és bűnösökkel?
17Jézus ezt meghallotta és azt mondta nékik (az írástudóknak): Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.
18JÉZUS TANÍTVÁNYAI MIÉRT NEM BÖJTÖLNEK? (Mt 9:14-17; Lk 5:33-39) A János tanítványai és a farizeusok éppen böjtöltek. Odamentek azért Jézushoz az emberek és azt kérdezték tőle: Miért van az, hogy a János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?
19Akkor Jézus így felelt nékik: Avagy böjtölhet-é a násznép addig, amíg velük van a vőlegény? Ameddig velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek.
20De eljön majd az a nap, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.
21Senki sem varr új posztóból foltot elnyűtt ruhára, de ha mégis, a folt kiszakít abból, az új az elnyűttből, és nagyobb szakadás támad.
22Új bort sem tölt senki régi tömlőkbe; de ha mégis, a bor a tömlőket szétszakítja, s a bor odavész és a tömlők is. Az új bor új tömlőkbe való!
23A SZOMBAT AZ EMBERÉRT LETT, ÉS NEM AZ EMBER LETT A SZOMBATÉRT (Mt 12:1-8; Lk 6:1-5) És történt, hogy Jézus szombaton ment át a vetéseken, és tanítványai mentükben kalászokat kezdtek szaggatni.
24Akkor a farizeusok azt kérdezték tőle: Nézd, miért teszik szombaton azt, amit nem szabad?
25Ő azonban azt felelte nékik: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és ő meg a vele lévők megéheztek?
26Bement az Isten házába Abjathár főpap idejében, megette az Úr színe elé tett (szent) kenyereket - pedig azokat nem szabad megenni másnak, csak a papoknak -, és adott a vele lévőknek is.
27És akkor így szólt nékik: A szombat az emberért lett, és nem az ember lett a szombatért.
28Azért az Ember Fia ura a szombatnak is.