1JÉZUS FELTÁMADÁSA (Mt 28:1-10; Lk 24:1-12; Jn 20:1-10) Amikor pedig a szombat elmúlt, magdalai Mária és Mária a Jakab anyja, és Szálómé drága keneteket vásároltak, hogy elmenvén megkenjék Jézus holttestét.
2És a hét első napján korán reggel, amikor a nap fölkelt, elmentek a sírbolthoz.
3És azt mondták egymásnak: Ki hengeríti el nékünk a követ a sír bejáratáról?
4De amint odatekintettek, látták, hogy a kő el van hengerítve; pedig igen nagy volt.
5És bemenvén a sírboltba, megláttak egy fehér ruhába öltözött ifjút, aki jobb felől ült; és megrémültek.
6Az pedig így szólt nékik: Ne rémüljetek meg; a názárethi Jézust keresitek, akit megfeszítettek; feltámadt, nincsen itt; íme a hely, ahol Őt elhelyezték.
7De menjetek el, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek előre elmegy Galileába; ott majd meglátjátok Őt, amint megmondta néktek.
8És kimenvén, elfutottak a sírbolttól, mert rettegés és rémület fogta el őket, de senkinek semmit nem mondtak, mert féltek.
9JÉZUS MEGJELENIK A MAGDALAI MÁRIÁNAK (Mt 28:9-10; Jn 20:11-18) Amikor pedig Jézus a hét első napján korán reggel feltámadt, megjelent először a magdalai Máriának, akiből hét ördögöt űzött volt ki.
10Az elment és a történteket hírül adta Jézus követőinek, akik gyászoltak és sírtak.
11De amikor azt hallották, hogy él és Mária látta, nem hitték el.
12JÉZUS MEGJELENIK KÉT TANÍTVÁNYÁNAK (Lk 24:13-35) Azután pedig közülök kettőnek jelent meg más alakban, amikor vidékre mentek;
13azok is elmentek és hírül adták a többi tanítványnak. De azoknak sem hitték el.
14JÉZUS AZ APOSTOLOKNAK MEGBÍZÁST AD AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSÉRE (Mt 28:16-20; Lk 24:36-49; Jn 20:19-23; ACs 1:6-8) Végül megjelent magának a tizenegynek, amikor azok asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, mert nem hittek azoknak, akik Őt feltámadása után látták.
15És így szólt nékik: Menjetek el az egész világra, hirdessétek az evangéliomot minden teremtménynek.
16Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.
17Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik majd: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek (ACs 2:4-11);
18kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálos mérget isznak, semmiképpen sem árt nékik; betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak.
19AZ ÚR JÉZUS MENNYBEMENETELE (Lk 24:50-53; ACs 1:9-11) Az Úr Jézus az után, hogy beszélt velük, fölvitetett a mennybe, és az Istennek jobbjára ült.
20A tanítványok pedig elmentek, és mindenütt hirdették az igét, és az Úr együtt munkálkodott velük, és megerősítette az igét azokkal az égi jelekkel, amelyek azt kísérték.