Luke 1
1 Mivel már sokan megkísérelték, hogy elbeszéljék a köztünk végbement eseményeket,
2 amint azt reánk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének,
3 eltökéltem én is, aki eleitől fogva mindennek lelkiismeretesen végére jártam, hogy azokat néked pontos időrendben leírom, nemes Theophilosz,
4 hogy teljesen megismerd a megbízhatóságát azoknak az elbeszéléseknek, amelyekről már értesültél.
5 KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK MEGJELENTÉSE Héródésznek (Nagy Héródésznek) Júdea királyának napjaiban élt egy az Abia papi rendjéből való Zakariás nevű pap és felesége, aki az Áron leányai közül való volt, és Erzsébetnek hívták.
6 Mind a ketten igazak voltak az Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsolata és rendelése szerint.
7 De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és mind a ketten már idős emberek voltak.
8 Történt pedig, hogy amikor az Abia papi rendjére került a sor, és Zakariás papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9 a papi tiszt szokása szerint sorsvetéssel őt rendelték ki, hogy bemenjen az Úr templomába, és füstölő áldozatot mutasson be.
10 A füstölő áldozat órájában a nép sokasága mind kívül imádkozott.
11 Akkor megjelent néki az Úr angyala, és megállt a füstölő oltártól jobbra.
12 Zakariás amint meglátta, megijedt és félelem szállta meg.
13 De az angyal azt mondta néki: Ne félj Zakariás, mert könyörgésed meghallgattatott, és feleséged Erzsébet fiat fog néked szülni, és Jánosnak nevezd majd őt;
14 ő néked örömed és gyönyörűséged lesz, és sokan fognak az ő születésén örvendezni.
15 Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és részegítő italt soha sem iszik, és már anyja méhétől fogva teljes lesz Szentlélekkel,
16 és izráél fiai közül sokakat visszatérít majd az Úrhoz, az ő Istenükhöz;
17 és az Úr (Isten) előtt fog járni Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét visszatérítse a fiakhoz, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak (a Messiásnak) fogadására felkészült népet.
18 Akkor Zakariás így szólt az angyalnak: Miről tudom én azt meg? Mert én vén ember vagyok, és a feleségem is igen idős.
19 Az angyal azt felelte néki: Én Gábriel vagyok, aki mindig az Isten szolgálatában állok, és most azért küldettem, hogy veled beszéljek, és ezt az örvendetes üzenetet néked hírül adjam;
20 és ímé, megnémulsz és nem tudsz beszélni mind- addig a napig, amíg ezek meglesznek, mert nem hittél az én szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek majd.
21 A nép pedig várta Zakariást, és csodálkozott, hogy olyan sokáig marad a templomban.
22 És amikor kiment, nem tudott nékik szólni; és megértették, hogy a templomban látomást látott; mert csak integetett nékik, és néma maradt.
23 És történt, hogy amikor szolgálatának napjai leteltek, hazament.
24 Azok után a napok után pedig felesége Erzsébet fogant méhében, és Őt hónapig elrejtőzött mondván:
25 Így cselekedett énvelem az Úr azokban a napokban, amelyekben rám tekintett, hogy elvegye az emberek előtt való gyalázatomat.
26 JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK MEGJELENTÉSE Erzsébetnek a hatodik hónapjában Isten elküldte Gábriel angyalt Galileának Názáreth nevű városába
27 egy szűzhöz, aki a Dávid házanépe közül való József nevű férfiúnak volt feleségül eljegyezve; a szűznek Mária volt a neve.
28 És az angyal bemenvén hozzá, így szólt: Örülj te kegyelembe fogadott, az Úr veled van.
29 Őt azonban e szavak nagyon megzavarták, és tűnődött magában, hogy miféle köszöntés ez.
30 Akkor így szólt néki az angyal: Ne félj Mária, mert téged az Isten kegyelmébe fogadott.
31 És ímé, fogansz méhedben, és fiat fogsz szülni, és nevezd Őt Jézusnak.
32 Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának fogják hívni, és az Úr, a mi Istenünk néki adja majd az Ő atyjának Dávidnak királyi székét (királlyá teszi),
33 és uralkodik Jákob házán mindörökké, és az Ő királyságának nem lesz vége.
34 Mária pedig így szólt az angyalnak: Minthogy én még nem mentem férjhez, hogyan lesz az?
35 Az angyal felelvén azt mondta néki: A Szentlélek száll majd tereád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged; azért a születendő szent gyermeket Isten Fiának hívják majd.
36 És ímé, Erzsébet a te rokonod, akit meddőnek tartottak, szintén fiút fogant öreg korában, és ez néki már a hatodik hónapja;
37 mert Istennek minden szava beteljesedik.
38 Mária így szólt: íme, én az Úrnak szolgáló leánya vagyok; legyen úgy, amint te mondod. És eltávozott tőle az angyal.
39 MÁRIA FELKERESI ERZSÉBETET; MÁRIA MAGASZTALÓ ÉNEKE Azokban a napokban felkelt Mária, és nagy sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába,
40 és bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
41 Történt pedig, hogy amikor Mária köszöntését meghallotta Erzsébet, az ő méhében repesett a magzat, és Erzsébet betelt Szentlélekkel.
42 És hangos szóval felkiáltott: Áldott vagy te az asszonyok közt, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43 Hogyan jut nékem az a tisztesség, hogy az én Uramnak anyja eljön hozzám?
44 Mert ímé, mihelyt köszöntésed hangja fülembe jutott, a magzat örömében repesni kezdett méhemben.
45 És boldog, aki bízott abban, hogy beteljesedik az, amit néki az Úr mondott.
46 Akkor Mária így szólt: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47 és örvendez az én lelkem az Istenben, az én megtartómban;
48 mert rátekintett szolgáló leányának alázatosságára. És ímé, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék;
49 mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és szent az Ő neve,
50 és könyörületessége nemzedékről nemzedékre megmarad azokon, akik Őt félik.
51 Megmutatta karjának erejét, szétszórta a szívük gondolatában felfuvakodottakat;
52 uralkodókat fosztott meg hatalmuktól, és alázatosakat magasztalt fel,
53 éhezőket töltött be javakkal és gazdagokat küldött el üresen.
54 Gondjába vette izráélt az Ő szolgáját, hogy megemlékezzék könyörületességéről,
55 amint szólt atyáinkhoz Ábrahámhoz és az ő magvához mindörökké.
56 Mária pedig Erzsébettel maradt mintegy három hónapig és azután hazatért.
57 KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSE Amikor Erzsébet szülésének ideje elérkezett, fiat szült.
58 Rokonai és szomszédai meghallották, hogy az Úr az Ő nagy kegyelmében részesítette őt, és együtt örültek vele.
59 És nyolcadnapon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket, és atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
60 Az anyja azonban így szólt: Nem, hanem János legyen a neve.
61 Ők pedig azt mondták néki: Senki sincs a rokonságodban, akit így hívnak.
62 És intettek a gyermek atyjának, hogy minek szeretné neveztetni.
63 Ő táblát kért, és ezt írta reá: János a neve. És mindnyájan elcsodálkoztak.
64 Akkor azonnal megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve és (ismét) beszélt, áldván az Istent.
65 És félelem szállott minden szomszédjukra, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek mind ezekről a dolgokról,
66 és mind akik hallották, emlékezetükben megőrizték, és így szóltak: Vajon mi lesz ebből a gyermekből? Mert vele volt az Úr keze (segítő ereje).
67 ZAKARIÁS PRÓFÉCIÁJA És Zakariás, az ő atyja beteljesedett Szentlélekkel, és prófétált mondván:
68 Áldott az Úr, izráél Istene! Mert kegyelemmel fordult az Ő népéhez, és váltságot szerzett néki,
69 és az üdvösség szarvát felemelte (Idvezítőt adott) minékünk Dávidnak, az Ő szolgájának házában,
70 amint ősidőktől fogva szólt az Ő szent prófétáinak szája által,
71 hogy megszabadít minket ellenségeinktől és mind azoknak kezéből, akik minket gyűlölnek;
72 hogy irgalmat cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az Ő szent szövetségéről,
73 az esküvésről, amellyel megesküdött Ábrahámnak a mi atyánknak, hogy megadja nékünk azt,
74 hogy megszabadulván ellenségeink kezéből félelem nélkül szolgáljunk Őnéki
75 szentségben és igazságosságban (megigazultan; Ef 4:24) az Ő színe előtt életünknek minden napján.
76 Te pedig, gyermekem, a Magasságos prófétájának hívattatol majd; mert az Úr előtt jársz, hogy elkészítsd az Ő útjait,
77 hogy megismertesd az Ő népével az idvességet, amelyben bűneiknek megbocsátása által részesülnek,
78 mert a mi Istenünk könyörülő irgalmasságával fordul hozzánk, amikor meglátogat majd minket a magasságból az (idvesség) hajnali fénye,
79 hogy megjelenjék azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, hogy lábunkat a békesség útjára igazgassa.
80 A kis gyermek pedig növekedett és lélekben erősödött, és a pusztaságban élt mindaddig a napig, amelyen hivatását izráél körében elkezdte.