Mark 13
1 JÉZUS SZAVAI A TEMPLOM LEROMBOLTATÁSÁRÓL (Mt 24:1-2; Lk 21:5-6) Amint a templomból kiment, az egyik tanítványa így szólt Őnéki: Mester, nézd milyen nagy kövek és milyen nagy épületek!
2 Jézus azt mondta néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, mind leromboltatik.
3 A KÍNOK KEZDETE (Mt 24:3-14; Lk 21:7-19) Amikor pedig az Olajfák-hegyén ült, szemben a templommal, külön megkérdezte tőle Péter, Jakab, János és András:
4 Mondd meg nékünk, mikor történik meg mind ez, és mi lesz a jel, amikor mind ez beteljesedik majd?
5 Jézus így kezdett nékik beszélni: Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket.
6 Sokan jönnek majd, reám hivatkoznak, és azt mondják: Én vagyok (a Messiás), és sokakat megtévesztenek.
7 Amikor pedig majd háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rémüljetek meg; mind annak meg kell történnie, de az még nem a vég.
8 Mert nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen; itt-ott földrengés és éhínség lesz. Mind az a kínok közt megszülető új világnak kezdete.
9 Ti azonban vigyázzatok magatokra; mert törvényszékre adnak majd titeket; és a zsinagógákban megvernek majd titeket; és helytartók meg királyok elé állítanak majd titeket énmiattam, hogy előttük tanúbizonyságot tegyetek hitetekről.
10 De kell, hogy előbb hirdettessék az evangéliom minden népnek.
11 Amikor pedig fogolyként visznek titeket, hogy törvényszékre adjanak, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, hanem ami adatik néktek abban az órában, azt mondjátok; mert nem ti lesztek akik szóltok, hanem a Szentlélek.
12 Halálra adja majd testvér a testvérét, atya a gyermekét, és a gyermekek szüleik ellen fordulnak majd és megöletik őket;
13 és gyűlöletesek lesztek mindenki előtt azért, mert az én nevemet valljátok. De aki mindvégig helytáll, az üdvözül.
14 A NAGY NYOMORÚSÁG (Mt 24:15-28; Lk 21:20-24) Amikor pedig látjátok, hogy a pusztító utálatosság ott áll, ahol nem kellene állnia, - aki olvassa, értse meg, - akkor akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekre,
15 aki a háztetőn van, ne menjen le a lakásába, hogy onnan valamit elvigyen,
16 és aki a mezőn van, ne térjen haza a ruhájáért.
17 Jaj pedig azokban a napokban a terhes és a szoptató asszonyoknak.
18 Imádkozzatok, hogy mind ez ne télen történjék.
19 Mert azokban a napokban valami olyan nyomorúság lesz, amilyen az Isten teremtette világ kezdete óta mind máig nem volt és nem is lesz.
20 És ha az Úr nem rövidítette volna meg azokat a napokat, egyetlen ember sem menekülne meg; de a választottakért, akiket magának kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.
21 Akkor ha valaki azt mondja néktek: íme, itt van a Krisztus, íme, ott, ne higgyetek néki;
22 mert hamis krisztusok és hamis próféták jelennek majd meg, akik jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, megtévesszék a választottakat.
23 Ti azonban vigyázzatok, előre megmondtam néktek mindent.
24 Azokban a napokban pedig ama nyomorúság után a nap elsötétedik majd, és a hold nem fénylik,
25 és a csillagok lehullanak az égről, és az égi erők meginognak.
26 Akkor (az emberek) meglátják majd, hogy az Ember Fia eljön a felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel.
27 És akkor elküldi majd az angyalokat, és összegyűjti választottait a négy világtáj felől, a föld végső határától az ég végső határáig.
28 MIT PÉLDÁZ A FÜGEFA? (Mt 24:32-35; Lk 21:29-33) A fügefa példázza néktek ezt a tanulságot: Amikor már zsendül az ága és kihajtanak a levelei, tudjátok, hogy közel van a nyár;
29 azonképpen, amikor látjátok, hogy azok az események megtörténnek, tudjátok meg ti is, hogy (a Messiás) közel van: az ajtó előtt.
30 Bizony mondom néktek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mind ez megtörténik.
31 Az ég és a föld elmúlik majd, de az én beszédeim nem múlnak el.
32 Arról a napról pedig vagy arról az óráról senki sem tud, sem az angyalok az égben sem a Fiú, hanem csak az Atya.
33 A VÉGSŐ IDŐKET ÉBEREN KELL VÁRNUNK (Mt 24:37-44) Vigyázzatok, éberek legyetek, mert nem tudjátok, mikor érkezik el az az idő.
34 Amint egy ember, aki útrakelt, elhagyta házát, és megbízást adott szolgáinak és meghagyta kinek-kinek a maga dolgát és az ajtónállónak megparancsolta, hogy éber legyen,
35 azonképpen ti is éberek legyetek, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura, este vagy éjfélkor, kakasszóra vagy reggel;
36 nehogy hirtelen megérkezvén, aludva találjon titeket.
37 Amit pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: éberek legyetek!