Mark 10
1 TANÍTÁS A HÁZASSÁGI ELVÁLÁSRÓL (Mt 19:1-12) Jézus felkelvén, elment onnan Júdea vidékeire és a Jordánon-túlra, és ismét sokaság gyűlt Őhozzá, és amint szokása volt, ismét tanította őket.
2 És farizeusok mentek hozzá, és megkérdezték Őt, - hogy megkísértsék: - Szabad-é a férjnek a feleségét elbocsátania?
3 Ő pedig felelvén, azt kérdezte tőlük: Mit parancsolt néktek Mózes?
4 Ők így feleltek: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elbocsássuk az asszonyt.
5 Jézus így felelt: A ti szívetek keménysége miatt itta néktek azt a parancsolatot.
6 Ám az Isten a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremette őket.
7 Azért a férfiú elhagyja atyját és anyját, és ragaszkodik a feleségéhez.
8 És a kettő egy testté lesz, úgyhogy többé nem két test ők, hanem egy.
9 Amit tehát az Isten egybekötött, ember ne válassza el.
10 És odahaza a tanítványai ismét megkérdezték Őt e dolog felől.
11 Ő pedig így felelt nékik: Aki elválik feleségétől, és más nőt vesz el feleségül, házasságtörést követ el elhagyott felesége ellen;
12 ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és mással kel egybe, házasságtörést követ el.
13 JÉZUS MEGÁLDJA A GYERMEKEKET (Mt 19:13-15; Lk 18:15-17) Azután kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket;
14 a tanítványok azonban megdorgálták azokat, akik odavitték. Amikor Jézus azt látta, megharagudott, és azt mondta nékik: Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, ne tiltsátok el őket; mert az ilyeneké az Isten országa.
15 Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.
16 Azután magához ölelte a kisgyermekeket, kezét reájuk tette, és megáldotta őket.
17 A GAZDAG IFJÚ (Mt 19:16-26; Lk 18:18-27) Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, térdre borult előtte, és megkérdezte tőle: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy örökéletre jussak?
18 Jézus így felelt néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten.
19 A parancsolatokat tudod: Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, ne rabolj, tiszteld atyádat és anyádat.
20 Ő pedig azt felelte néki: Mester, mind ezt ifjúságomtól fogva megtartottam.
21 Jézus rátekintvén, megkedvelte őt, és azt mondta néki: Egy fogyatkozásod van még: Eredj el, adj el mindent amid van, az árát oszd ki a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, és jer, kövess engem.
22 Az elszomorodott e beszéden és búsan eltávozott, mert nagy vagyona volt.
23 Jézus körültekintvén így szólt tanítványainak: Milyen nehezen mennek be a jómódú emberek az Isten országába!
24 A tanítványok csodálkoztak az Ő beszédén. De Jézus ismét megszólalt, és azt mondta nékik: Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!
25 Könnyebb átjutnia egy tevének a tű lyukán, mint hogy egy gazdag az Isten országába bejusson.
26 Azok még jobban elcsodálkoztak, és így szóltak Jézusnak: Kicsoda üdvözülhet tehát?
27 Jézus rájuk tekintvén azt mondta: Az embereknek lehetetlen önmagukat üdvözíteniük, de Isten üdvözítheti őket; mert az Istennek minden lehetséges.
28 JÉZUS KÖVETŐINEK JUTALMA (Mt 19:27-30; Lk 18:28-30) Akkor Péter így kezdett beszélni: íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.
29 Jézus pedig azt mondta: Bizony mondom néktek, hogy mindenki, aki elhagyta házát vagy fiútestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy anyját, vagy atyját, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért,
30 százannyit kap már most ebben az életben: házakat és fiútestvéreket és nőtestvéreket, és anyát és gyermekeket, és szántóföldeket, - de üldöztetésekkel, a jövendő világban pedig örökéletet.
31 Az elsők pedig sokan utolsókká lesznek, és az utolsók elsőkké.
32 JÉZUS HARMADSZOR JELENTI MEG HALÁLÁT ÉS FELTÁMADÁSÁT (Mt 20:17-19; Lk 18:31-34) Úton voltak, hogy Jeruzsálembe fölmenjenek, és Jézus előttük ment. A tanítványokat rémület fogta el; azok pedig, akik követték őket, féltek. Akkor ismét maga mellé vette a tizenkettőt, és kezdte nékik mondani, hogy mi fog Ővele megtörténni:
33 íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Ember Fia a főpapok és írástudók kezébe adatik majd, halálra ítélik Őt, és átadják Őt a pogányoknak;
34 azok megcsúfolják és leköpdösik, megostorozzák és megölik, de Ő három nap múltával fel fog támadni.
35 ZEBEDEUS FIAI (Mt 20:20-28) Jakab és János a Zebedeus fiai Jézushoz mentek, és azt mondták: Mester, az a kívánságunk, hogy tedd meg minékünk, amit majd kérünk tőled.
36 Ő pedig így szólt nékik: Mit kívántok tőlem, hogy megtegyem néktek?
37 Azok azt mondták: Add meg nékünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk pedig a bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.
38 Jézus azonban azt mondta nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-é inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, vagy meg tudtok-é keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
39 Azok azt felelték: Meg. Jézus azonban így szólt nékik: A poharat ugyan, amelyet én kiiszom, ki fogjátok inni, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek.
40 De az én jobb vagy bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.
41 Amikor ezt (a beszélgetést) a többi tíz tanítvány meghallotta, bosszankodni kezdett Jakabra és Jánosra.
42 Jézus pedig magához hívta őket, és azt mondta nékik: Tudjátok, hogy azok, akik a népeken uralkodnak, leigázzák őket, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.
43 De köztetek ne így legyen; hanem aki nagy akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgátok,
44 és aki első akar lenni, legyen mindenkinek szolgája;
45 mert az Ember Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és az Ő életét váltságul adja sokakért.
46 A JERIKHÓI VAK MEGGYÓGYÍTÁSA (Mt 20:29-34; Lk 18:35-43) Jerikhóba érkeztek. Amikor Jézus kiment Jerikhóból, és vele a tanítványai és nagy sokaság, Timáiosz fia Bártimáiosz, egy vak kéregető ott ült az út mellett,
47 és amikor meghallotta, hogy az a názárethi Jézus, elkezdett kiáltani, és így szólt: Dávid Fia Jézus, könyörülj énrajtam!
48 Sokan dorgálták őt, hogy hallgasson el, de ő annál jobban kiáltott: Dávid Fia könyörülj rajtam!
49 Jézus megállt és így szólt: Hívjátok őt ide. Oda is hívták a vakot, és azt mondták néki: Bízzál, kelj föl, hív téged!
50 Az pedig felső ruháját ledobván, felugrott és Jézushoz ment.
51 Jézus azt kérdezte tőle: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak azt mondta néki: Mester, hogy ismét lássak!
52 Jézus így szólt néki: Eredj el, a te hited által gyógyultál meg. És azonnal ismét látott, és követte Őt az úton.