1JÉZUS ÉS NIKODÉMUS Volt egy farizeus, a neve Nikodémus, a zsidó nagytanács tagja;
2az az ember egy éjjel elment Jézushoz, és azt mondta néki: Mester, tudjuk, hogy te Istentől jöttél tanítóul; mert azokat az égi jeleket, amelyeket te teszel, senki nem tudja megtenni, csak ha vele van az Isten.
3Jézus így felelt néki: Bizony, bizony mondom néked, ha valaki nem születik újonnan (felülről), nem láthatja meg az Isten országát.
4Nikodémus így szólt néki: Hogyan születhetik egy vén ember? Tán csak nem mehet be másodszor az ő anyjának méhébe, hogy ismét megszülessék?
5Jézus így felelt: Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6Ami testtől született, az test, és ami a Lélektől született, az lélek (a Szentlélek szülötte).
7Ne csodálkozz hát azon, hogy azt mondom néked: Újonnan (felülről) kell néktek születnetek.
8A szél fú, ahol akar, és zúgását hallod, de nem tudod, honnan jön és hová megy; így van mindenkivel, aki a Lélektől született.
9Nikodémus felelt, és azt mondta néki: Hogyan történhetnek meg ezek?
10Jézus így felelt néki: Te tanítója vagy az izráélnek, és nem érted ezeket?
11Bizony, bizony mondom néked, mi (az Isten küldöttei) azt hirdetjük, amit tudunk és amit láttunk, arról teszünk tanúbizonyságot, de ti a mi bizonyságtételünket nem fogadjátok el.
12Ha földi dolgokról beszélek néktek, és azt nem hiszitek, mimódon hiszitek majd, ha mennyei dolgokról beszélek néktek?
13Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki alászállt a mennyből, az Ember Fia.
14És amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztaságban, úgy kell fölemeltetnie az Ember Fiának,
15hogy minden hívőnek örökélete legyen Őbenne.
16Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött át adta, hogy mind az, aki hisz őbenne ne vesszen (ne kárhozzék) el, hanem örökélete legyen.
17Mert Isten nem azért küldte e világra az Ő Fiát, hogy (kárhoztató) ítéletet mondjon e világ felett, hanem hogy e világ idvezüljön Őáltala.
18Aki hisz Őbenne, nem ítéltetik el; aki azonban nem hisz Őbenne, az máris elítéltetett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19Az elítéltetés pedig az, hogy a Világosság eljött e világra, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak voltak.
20Ugyanis minden gonosztévő gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei napvilágra ne kerüljenek;
21aki azonban az igazságot cselekszi, az (bátran) a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, mert azok az Istennel való életközösségben végzett cselekedetek.
22KERESZTELŐ JÁNOS HARMADIK TANÚBIZONYSÁGTÉTELE JÉZUSRÓL Azután Jézus tanítványaival együtt (Jeruzsálemből) elment Júdea más helyeire, és velük valameddig ott maradt és keresztelt.
23János is keresztelt éspedig Ainónban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt; és az emberek sereglettek hozzá és megkeresztelkedtek.
24Jánost ugyanis akkor még nem vetették börtönbe.
25János tanítványai abban az időben vitába ereszkedtek egy zsidóval a (keresztség által való) megtisztulásról.
26És odamentek Jánoshoz és így szóltak néki: Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te tanúbizonyságot tettél, íme, az keresztel és mindenki Őhozzá megy.
27János így felelt: Az ember semmit sem kaphat, csak ha a mennyből adatik néki.
28Tanúim vagytok timagatok, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem csak az Őelőtte elküldött követ vagyok.
29Akinek menyasszonya van, az vőlegény; a vőlegény barátja pedig ott áll, figyelmesen hallgatja a vőlegényt, és örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömöm most teljes.
30őnéki növekednie kell, énnékem pedig el kell fogyatkoznom.
31A felülről jövő (mint amilyen Jézus) mindenkinél feljebb való; a földről való (mint amilyen Keresztelő János) földről való, és a földi dolgokról beszél. A mennyből jövő mindenkinek felette van;
32és amit a mennyben látott és hallott, arról tesz tanúbizonyságot, és az Ő bizonyságtételét mégsem fogadja el senki sem.
33Aki azonban az Ő bizonyságtételét elfogadta, ezzel megerősítette azt, hogy az Isten igaz.
34Mert akit az Isten küldött, csak az szólja az Isten beszédeit; mert annak Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
35Az Atya szereti a Fiút, és az Ő kezével mindent megadott.
36Aki tehát hisz a Fiúban, annak örökélete van; de aki nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem lát majd életet, hanem rajta marad az Isten haragja.