John 18
1 JÉZUST ELFOGJÁK (Mt 26:47-56; Mk 14:43-50; Lk 22:47-53) Jézus amikor ezeket elmondta, kiment (a városból) tanítványaival együtt a Kedrón-patakon túlra; ott volt egy kert, abba mentek be Ő és a tanítványai.
2 Júdás, az áruló is ismerte azt a helyet, mert Jézus tanítványaival együtt gyakran szokott ott tartózkodni.
3 Júdás tehát és az ő vezetésével a katonai csapat, meg a főpapoktól és a farizeusoktól küldött szolgák odamentek fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.
4 Jézus pedig, mivel tudta, hogy mi minden vár őreá, eléjük ment, és így szólt nékik: Kit kerestek?
5 Azok így feleltek: A názárethi Jézust. Jézus azt mondta: Én vagyok az. Ott állt mellettük Júdás is, az áruló.
6 Amikor Jézus azt mondta nékik: Én vagyok az, hátraléptek és földre estek.
7 Akkor ismét megkérdezte tőlük: Kit kerestek? Azok így feleltek: A názárethi Jézust.
8 Jézus így felelt: Mondtam néktek, hogy én vagyok az; ha tehát engemet kerestek, ezeket bocsássátok el;
9 azért szólt így, hogy beteljesedjék, amit megmondott: Akiket nékem adtál, azok közül senkit sem vesztettem el.
10 Akkor Simon Péter, minthogy volt egy kardja, kirántotta azt, és a főpap szolgájára sújtott, és levágta annak jobb fülét; a szolga neve Málkhosz volt.
11 Jézus azonban így szólt Péternek: Tedd hüvelyébe kardodat; vajon nem kell-é kiinnom a szenvedésnek poharát, amelyet az én Atyám adott énnékem?
12 JÉZUS ANNÁSZ ÉS KAJAPHÁSZ FŐPAP ELŐTT; PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mt 26:57-7;; Mk 14:53-72; Lk 22:54-71) A katonai csapat, az ezredes és a zsidók szolgái megragadták Jézust és megkötözték Őt,
13 és elvezették Őt először Annászhoz; ez ugyanis ipa volt Kajaphásznak, aki abban az esztendőben főpap volt;
14 ez a Kajaphász volt az, aki a zsidóknak azt tanácsolta, jobb hogy egy ember haljon meg a népért.
15 Simon Péter pedig és egy másik tanítvány követte Jézust. Az a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal együtt a főpap udvarába,
16 Péter pedig kívül állt az ajtónál. Azért kiment az a másik tanítvány, aki a főpapnak ismerőse volt, és szólt az ajtóőrző leánynak, és bevezette Pétert.
17 Akkor az ajtóőrző leány így szólt Péternek: Tán csak nem ennek az embernek tanítványai közül való vagy te is? Péter azt mondta: Nem vagyok.
18 A szolgák és a templomőrök ott álltak és faszénből tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek; Péter is velük együtt ott állt, és melegedett.
19 A főpap pedig megkérdezte Jézust az ő tanítványai felől és a tanítása felől.
20 Jézus így felelt néki. Én nyilvánosan szóltam a világnak; én mindenkor valamely zsinagógában, valamint a templomban tanítottam, ahol a zsidók mind össze szoktak gyűlni, és titkon semmit sem szóltam.
21 Miért kérdezel engem? Kérdezd meg azokat, akik hallották, hogy mit beszéltem nékik.
22 Amikor ezeket mondta Jézus, egy ott álló szolga arcul ütötte Őt, és azt mondta: Így felelsz a főpapnak?
23 Jézus azt felelte: Ha helytelenül szóltam, bizonyítsd be, hogy beszédemben mi volt a helytelen; ha pedig jól beszéltem, miért ütsz engemet?
24 Annász akkor Jézust megkötözve elküldte Kajaphász főpaphoz.
25 Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Akkor így szóltak néki: Tán csak nem az Ő tanítványai közül való vagy te is? Ő tagadta, és azt mondta: Nem vagyok.
26 A főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: Nem téged láttalak én ővele együtt a kertben?
27 Akkor Péter ismét tagadta. És azonnal megszólalt egy kakas.
28 JÉZUS AZÉRT JÖTT E VILÁGRA, HOGY TANÚBIZONYSÁGOT TEGYEN AZ IGAZSÁGRÓL (Mt 27:1. 2. 11—31; Mk 15:1-20; Lk 23:1-;. 13-2;) Jézust azután Kajaphásztól a helytartó székházába vezették; kora reggel volt; a zsidók azonban nem mentek be a székházba, hogy tisztátalanná ne tegyék magukat, hogy (este) megehessék a húsvéti bárányt.
29 Pilátus azért kiment hozzájuk és így szólt: Mivel vádoljátok ezt az embert?
30 Azok így feleltek néki: Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna Őt a kezedbe.
31 Pilátus akkor így szólt nékik: Vigyétek el Őt, és ítéljétek el őt a ti saját törvényetek szerint. A zsidók azt mondták néki: Minékünk senkit sem szabad megölnünk;
32 így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelentette, hogy milyen halállal kell majd meghalnia.
33 Pilátus azért ismét bement a székházba, magához szólította Jézust, és azt mondta néki: Te a zsidóknak királya vagy?
34 Jézus így felelt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták ezt néked énfelőlem?
35 Pilátus így felelt: Hát zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak téged a kezembe; mit tettél?
36 Jézus így felelt: Az én királyságom nem ebből a világból való; ha az én királyságom ebből a világból való volna, az én szolgáim harcoltak volna, hogy ne jussak a zsidók kezébe; de az én királyságom nem innen (nem e világból) való.
37 Akkor Pilátus így szólt néki: Eszerint tehát te király vagy? Jézus így felelt: Amint mondod, király vagyok. Én azért születtem és azért jöttem e világra, hogy tanúbizonyságot tegyek az igazságról; mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.
38 Pilátus azt mondta néki: Mi az igazság? És amikor ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt nékik: Én semmi vétket nem találok Őbenne.
39 De mivel itten az a szokás, hogy a ti kedvetekért húsvét ünnepén szabadon bocsássak egy foglyot, kívánjátok-é, hogy kedvetekért szabadon bocsássam a zsidók királyát?
40 Akkor a zsidók ismét kiáltozni kezdtek: Ne ezt, hanem Bárabbászt! Bárabbász pedig valami rabló volt.