John 19— BDUZ

¹Jézus megostorozása. Erre Pilátus lefogatta és megostoroztatta Jézust.

²A katonák tövisekből koronát fontak, fejére tették és bíborszínű köpenyt adtak rá.

³Aztán eléje járultak és így gúnyolódtak: „Üdvözlégy, zsidók királya”, és arcul ütötték.

⁴Pilátus ismét kiment és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg végre, hogy semmi vétket sem találok benne.”

⁵Jézus akkor töviskoronával és bíborköpenyben kijött eléjük, Pilátus rámutatott: „Íme az ember!”

⁶Láttára a főpapok és a szolgák nagy kiáltozásba törtek ki: „Keresztre vele, keresztre vele!” Pilátus ismét szabadkozott: „Vegyétek át és ti feszítsétek keresztre. Én semmi vétket sem találok benne.”

⁷De a zsidók nem tágítottak: „Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát.”

⁸E szavak hallatára Pilátus még jobban megijedt.

⁹Jézus második kihallgatása. Visszament a helytartóságra és újra megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy te?” De Jézus nem felelt.

¹⁰Pilátus erre figyelmeztette: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy keresztre feszítselek, és hatalmam van arra, hogy elbocsássalak téged?”

¹¹Jézus csak ennyit mondott: „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha onnan felülről nem kaptad volna. Annak, aki engem kiszolgáltatott neked, nagyobb a bűne.”

¹²Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt. A zsidók azonban fenyegetőzve kiáltották: „Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja. Mindaz, aki királlyá teszi magát, elleneszegül a császárnak.”

¹³Az ítélet. E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Bírói székébe ült a köves udvaron, melyet héberül Gabbatának neveznek.

¹⁴Húsvét készületi napja volt, a hatodik óra táján. Így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek itt a királyotok.”

¹⁵Azok tovább kiáltoztak: „ El vele, el vele! Keresztre vele!” Pilátus megkérdezte: „Királyotokat feszítsem keresztre?” De a főpapok tiltakoztak: „Nincs királyunk, csak császárunk.”

¹⁶Erre aztán kiszolgáltatta őt, hogy keresztre feszítsék. Azok átvették Jézust és elvezették.

¹⁷Jézust keresztre feszítik. Ő keresztjét hordozva kiment az úgynevezett koponyhelyre, melynek héber neve Golgota.

¹⁸Ott keresztre feszítették őt és vele két másikat kétfelől, középen pedig Jézust.

¹⁹Pilátus táblát is készíttetett és a kereszt fölé erősíttette.

²⁰Az volt ráírva: „Názáreti Jézus a zsidók királya.” Sok zsidó olvasta azt a táblát, mert az a hely, ahol Jézust keresztre feszítették, közel volt a városhoz. Héberül, görögül és latinul volt írva.

²¹Ezért a zsidó főpapok kérték Pilátust: „Ne azt írd: a zsidók királya, hanem, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.”

²²Pilátus elutasította őket: „Amit írtam, megírtam.”

²³Elosztják Jézus ruháit. Jézus keresztre feszítése után a katonák fogták ruháit és köntösét. Ruháit négy részre osztották, minden katonának egy részt. Köntöse varratlan volt, végig egy darabból szőve.

²⁴Megbeszélték egymás közt: „Ne hasítsuk el, vessünk rá sorsot, kié legyen.” Így teljesedett be az írás: „Elosztották ruháimat maguk között, és sorsot vetettek köntösöm fölött.” A katonák így is tettek.

²⁵Jézus végső rendelkezése. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna.

²⁶Mikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: „Asszony, nézd, ő a te fiad!”

²⁷Aztán a tanítványhoz fordult: „Nézd, ő a te anyád.” Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány.

²⁸Jézus halála. Jézus tudta, hogy minden beteljesedett már. Ezért, hogy az Írás valóra váljék, így szólt: „Szomjazom!”

²⁹Volt ott egy ecettel telt edény. Izsópra tűztek egy ecettel itatott szivacsot, és szájához emelték.

³⁰Amint Jézus az ecetet megízlelte, így szólt: „Beteljesedett!” Aztán lehajtotta fejét és kilehelte a lelkét.

³¹Jézus oldalát megnyitják. Készület napja volt. A zsidók kérték tehát Pilátust, hogy töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vétesse le őket a keresztről, hogy ne maradjanak szombaton a kereszten. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt.

³²Jöttek a katonák és eltörték a lábszárát az egyiknek, aztán a másiknak is, akit vele együtt feszítettek meg.

³³Mikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték el lábszárát,

³⁴hanem egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, melyből azonnal vér és víz folyt ki.

³⁵Aki ezt látta, tanúja lett, és tanúsága igaz. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.

³⁶Mindez ugyanis azért történt, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontot ne törjetek benne.”

³⁷És más helyen: „Föltekintenek arra, akit keresztül szúrtak.”

³⁸Jézust sírba helyezik. Arimateai József tanítványa volt, de a zsidóktól való félelmében csak titokban, kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte.

³⁹Mire az elment és levette Jézus testét. Odajött Nikodémus is, aki annakidején éjszaka ment Jézushoz, és hozott mintegy száz font mirha - és áloékeveréket.

⁴⁰Fogták Jézus testét és a főszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szokás temetni a zsidóknál.

⁴¹Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, a kertben pedig új sírbolt, amelybe még senkit sem temettek.

⁴²Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda helyezték Jézust.