1Tartozunk pedig mi, az erősek a gyengék gyengeségeit hordozni és nehogy a magunk tetszését keressük,
2közülünk mindenki embertársa tetszését keresse arra nézve, ami jó az épülésére,
3mert Krisztus sem maga tetszését kereste, hanem amint meg van írva: a gyalázóid szidalmai rám hullottak,
4mert amiket előre megírtak, a mi tanításunkra (tanulságunkra) írták, hogy a kitartás által és az írások vigasztalása (bátorítása) által a reménységet megtartsuk,
5a kitartásnak és a vigasztalásnak Istene adja nektek, hogy ugyanazon gondolaton legyetek egymás között Krisztus Jézus szerint,
6hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyját.
7Azért karoljátok fel egymást (vegyétek egymást szívetekre), amint a Krisztus is felkarolt benneteket az Isten dicsőségébe,
8mert mondom, hogy Krisztus vállalta a zsidóság szolgálatát azért, hogy megerősítse az atyáknak tett ígéreteket,
9a nemzetek pedig az irgalmasságáért dicsőíthessék az Istent, amint meg van írva: ezért megvallak téged a nemzetek között és a nevednek zengenek éneket
10és újra így szól: örvendezzetek (vigadjatok) nemzetek, az Ő népével együtt!
11és újra: magasztaljátok az Urat minden nemzetek és mondjatok Rá magasztalást minden népek
12és ismét Ézsaiás mondja: lesz (sarjad) a Jessének egy gyökere, aki felemelkedik, hogy uralkodó fejedelme legyen a nemzeteknek, benne reménykednek (reá várnak) a nemzetek,
13a reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hit(húség)ben, hogy bővölködővé tehesse a reménységeteket a Szent Szellem erejében.
14Meg vagyok pedig győződve, testvéreim, én magam is felőletek, hogy tele vagytok jósággal, bővölködtök minden ismerettel, képesek vagytok egymást is figyelmeztetni (meginteni),
15de merészebben írtam nektek, részben mintegy újra emlékeztetve titeket, ama kegyelem által, amely Istentől adatott nekem,
16azért, hogy Krisztus Jézus szolgája legyek a nemzetek között, aki az Isten örömüzenetének szent (papi) szolgálatát végzi, hogy a nemzetek áldozata kedves legyen, megszentelve a Szent Szellemben.
17Krisztus Jézusban van tehát dicsekedni valóm az Isten előtt,
18mert nem merek olyasmit szólni, amit nem Krisztus vitt véghez (munkált) általam, a nemzetek engedelmességére szóval és tettel,
19jelek és csodák erejével, a Szent Szellem erejében, úgyhogy én Jeruzsálemtől és környékétől Illíriáig betöltöttem Krisztus örömüzenetét,
20ezért azonban becsületbevágó ügynek tekintettem, hogy ne ott hirdessem az örömüzenetet, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy mások rakta alapra építsek,
21hanem ahogyan meg van írva: azok, akiknek nem hirdették (nem adtak hírt róla), meglátják, és megértik majd azok, akik hírét sem hallották,
22ez is akadályozott engem oly sokszor, hogy hozzátok elmenjek.
23de most nincs már többé helyem ez éghajlat alatt, vágyakozom már elég sok éve hozzátok,
24mihelyt Hispániába elmegyek, mert remélem, hogy átutazóban meglátogathatlak titeket, és útbaigazítást kaphatok tőletek, ha előbb veletek is egy kissé beteltem,
25most pedig Jeruzsálembe indulok a szentek diakóniai szolgálatára,
26mert jónak látta Makedónia és Akhája, hogy közös gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényei javára (számára),
27mert így látták jónak, de tartoznak is ezzel nekik, mert ha a nemzetek szellemi javaikban részesültek, kötelesek (tartoznak) a (hús)testet illető dolgokban segítségükre lenni,
28ezt mihelyt befejeztem és ráütöttem a pecsétet ezen (szolgálatuk) gyümölcsére, elmegyek rajtatok keresztül Hispániába,
29tudom pedig, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus örömüzenetének teljes (bőséges) áldásával érkezem,
30arra kérlek pedig titeket testvérek a mi Urunk Jézus Krisztus által és a Szellem szeretete által, tusakodjatok velem együtt imáitokban értem Isten felé (irányában),
31hogy megszabaduljak azoktól, akik Júdeában ellenszegülnek és az én jeruzsálemi (diakóniai) szolgálatom kedves legyen a szentek számára,
32hogy örömmel jöhessek hozzátok Isten akarata által, hogy körötökben felüdüljek (megpihenjek nálatok).
33A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal. Ámen.