1és nagy jel lett láthatóvá az égen: egy asszony, aki a napba öltözött és a hold volt a lábai alatt és a fején tizenkét csillagból koszorú,
2és viselős (áldott állapotban) volt és kiabált vajúdásában és szülési fájdalmaiban,
3más jel is feltűnt (látható lett) az égen és lám! egy nagy tűzpiros sárkány, amelynek hét feje volt és tíz szarva és a fejein hét diadém,
4és a farka lesöpörte az ég csillagainak harmadrészét és ledobta azokat a földre és a sárkány odaállt a szülő(félben lévő) asszony elé, hogy mihelyt megszül, a szülöttét felfalja,
5és szült egy fiat (fiú gyermeket), aki pásztorolni fog minden nemzetet vaspálcával (vasvesszővel), és elragadtatott a gyermek az Istenhez és a trónjához,
6és az asszony elmenekült a pusztába, ahol helyet készített neki az Isten (azért), hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig.
7És háború lett az égben: Mihály és az angyalai hadakozni kezdtek a sárkány ellen, a sárkány is hadakozott és az ő angyalai,
8és nem bírtak ellenállni, nem maradt helyük az égben,
9és ledobták a nagy sárkányt, az ősi kígyót, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki tévútra vezeti (megcsalja) az egész lakott földkerekséget és vele együtt ledobták (letaszították) a földre az angyalait is,
10és hallottam egy nagy hangot az égben, azt mondta: most lett meg az Isten üdvössége és hatóereje és a mi Istenünk Királysága és Krisztusának (Felkentjének) teljhatalma, mivelhogy ledobták a mi testvéreink vádlóját, aki az. Istenünk előtt vádolta őket nappal és éjjel,
11és ők legyőzték a Bárány(ka) vérével és tanú(bizony)ságuk szavával és mert nem kímélték lelküket halálig,
12ezért ujjongjatok (örvendezzetek) egek és akik benne sátoroztok, jaj a földnek és a tengernek, mivelhogy lement az ördög hozzátok, nagy dühös indulattal, tudva, hogy kevés ideje van,
13és amikor látta a sárkány, hogy ledobták a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte,
14és adtak az asszonynak egy nagy saskeselyű két szárnyát, hogy elrepüljön a pusztába a helyére, hogy időszakig, időszakokig és félidőszakig táplálják ott, távol a kígyótól,
15és a kígyó vizet lövelt a szájából az asszony után, mint egy folyamot, azért, hogy őt az áradattal elsodortassa,
16de segített a föld az asszonynak, és felnyitotta a föld a száját és elnyelte a folyamot, amelyet a sárkány kilövelt a szájából,
17és haragra gerjedt (gyulladt, lobbant, megharagudott) a sárkány az asszonyra és elment, hogy háborút indítson a többiek ellen, akik az asszony magvából (ivadékai közül) valók, akik megtartják (megőrzik) Isten parancsolatait és akiké a Jézus tanúbizonyságtétele, (12:18) és kiállt a tenger homokpartjára