1Ne ítélkezzetek, nehogy elítéljenek titeket is,
2mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek majd meg titeket és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd vissza nektek.
3Miért látod meg a fűrészporszemet a testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre?
4Avagy hogyan mondod testvérednek: engedd, hogy kivegyem (hadd vegyem ki) a szálkát (fűrészport) a szemedből, holott (lám!) a te szemedben gerenda van?
5Kétszínű! (Te színészkedő!) Előbb vedd ki (vesd ki) a gerendát a saját szemedből és csak azután láss hozzá, hogy kivedd a fűrészporszemet a testvéred szeméből.
6Ne(hogy oda)adjátok a szent dolgokat (ami szent) a kutyáknak, se a gyöngyeiteket ne dob(ál)játok a disznók elé, nehogy azokat lábukkal tapossák és megfordulva titeket tépjenek szét.
7Kérjetek és adnak nektek (kaptok), keressetek és találtok, zörgessetek (kopogtassatok), és ajtót nyitnak nektek.
8Mert mindenki, aki kér, kap és aki keres, talál és aki zörget (kopogtat), annak ajtót nyitnak (ajtó nyílik).
9Avagy ki közületek az olyan ember, aki fiának, amikor kenyeret kér tőle (netán) követ ad?
10vagy ha halat kér, kígyót ad-e neki?
11Ha tehát ti gonosz (romlással teli) létetekre tudtok jó adományokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót égi Atyátok azoknak, akik kérik (kérnek) Tőle?
12Mindent tehát, amit akartok, hogy az emberek veletek tegyenek, tegyétek meg ti is nekik: mert ez a törvény és a próféták.
13Menjetek be a szűk kapun! Mert a tágas kapu és a széles út a romlásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be.
14A szűk kapu és a keskeny út ellenben az életbe vezet, de (azt) kevesen találják meg.
15Óvakodjatok (őrizkedjetek) az ál- (látszat, hazug) prófétáktól, akik a bárányok bőrében (bárány-külsőben) jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
16Gyümölcseikről ismertek rájuk. Szednek-e tövisbokorról szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?
17Így minden jó fa (eszményi) szép gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig nyomorúságos gyümölcsöt terem.
18A jó fa nem hozhat nyomorúságos gyümölcsöt, sem a romlott fa (eszményi) szép gyümölcsöt.
19Minden fát, amely (netán) nem terem (eszményi) szép gyümölcsöt, kivágnak és tűzbe dobnak (vetnek, hajítanak).
20Tehát gyümölcseikről ismertek rájuk.
21Nem mindenki, aki mondja nekem: Uram, Uram! megy be az Egek (Istenének) Királyságába, hanem aki megteszi égi Atyám akaratát.
22Sokan áradoznak majd azon a napon: Uram, Uram! nem a Te nevedben prófétáltunk(e) és nem a Te nevedben dobtunk ki (űztünk ki) démonokat és nem a Te nevedben tettünk sok hatalmas dolgot?
23Ekkor kijelentem (megvallom) nekik: sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem, ti törvénytelenség(et) művelők!
24Tehát mindenki, aki hallja e szavaimat és megteszi azokat (tettre váltja őket), hasonló egy megfontolt (meggondolt) férfiemberhez, aki a kősziklára építette a házát.
25És zuhogott a záporeső és jött az árvíz, és fújtak a szelek és nekiestek annak a háznak, de nem omlott össze, mert (kő)szikla volt az alapja (kősziklára volt alapozva).
26Aki pedig hallja e szavaimat és nem teszi meg (váltja tetté), hasonlít egy balga (bolond) emberhez, aki házát (parti)homokra építette.
27És szakadt a záporeső és jött az árvíz és fújtak a szelek és nekiütköztek annak a háznak és összeomlott nagy zuhanással.
28És úgy történt, amikor Jézus befejezte e beszédeket (bevégezte az Ige szólását), elálmélkodott a tömeg a tanításán,
29mert úgy tanította őket, mint akinek (telj)hatalma (felhatalmazása) van és nem úgy, mint az írástudók.