1és magához hívta tizenkét tanítványát (telj)hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek fölött, hogy kiűzzék őket és (gyógy)kezeljenek minden betegséget, minden gyöngeséget.
2A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek mondanak, és testvére András, és Zebedeus fiai: Jakab, és testvére János,
3Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő, Jakab az Alfeus fia és Tádé,
4a kana(ne)i Simon és iskarióti Júdás, aki kiszolgáltatta (feladta) Őt.
5Ezt a tizenkettőt küldte Jézus és megparancsolta nekik (üzenetet bízott rájuk), (ezt) mondta: a (pogány) nemzetekhez vivő útra ne(hogy) elmenjetek és a szamaritánusok városába nehogy bemenjetek,
6hanem menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz.
7Ha pedig mentek, (hírnökként) hirdessétek, hogy elközelgett az Egek (Istenének) királyi uralma.
8A gyengélkedőket (gyógy)kezeljétek, a halottakat keltsétek életre, a leprásokat tisztítsátok meg, a démonokat űzzétek ki. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.
9Ne (arra törekedjetek), hogy arany, ezüst vagy rézpénzt szerezzetek övetekbe,
10ne legyen az útra tarisznyátok, se két alsóruhátok, se sarutok, se bototok, mert méltó a munkás az élelemre (ellátásra).
11Ha egy városba vagy faluba bementek, érdeklődjetek, hogy kire számíthattok és nála maradjatok, míg tovább (nem) mentek.
12Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek,
13és ha méltó rá a ház, békétek rászáll, ha pedig (netán) nem méltó, békétek visszaszáll rátok,
14és ha valaki (netán) nem fogad be titeket, sem szavatokra nem hallgat, menjetek ki abból a házból, vagy városból, rázzátok le (még) a port is lábatokról.
15Ámen, mondom nektek, elviselhetőbb (tűrhetőbb) lesz a sorsa Szodoma és Gomorra földjének az ítélet napján, mint annak a városnak.
16Nézzétek, én bárányként (mint juhokat) küldelek titeket farkasok közé: legyetek tehát meggondoltak, mint a kígyók és egyszerűek (ártatlanok) mint a galambok.
17Legyetek óvatosak az emberekkel szemben (óvakodjatok az emberektől), mert átadnak a bíróságnak és zsinagógáikban (összejöveteleiken) megkorbácsolnak titeket.
18A vezető emberek és királyok elé hurcolnak titeket miattam, hogy tanú(bizony)ságot tegyetek nekik és a (pogány, nem zsidó) nemzeteknek,
19de mikor bíróság elé állítanak, nehogy (aggódva) tépelődjetek, hogyan és mit szóljatok, mert megkapjátok (megadatik nektek) abban az órában, hogy mit szóljatok,
20mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem Atyátoknak a bennetek szóló Szelleme.
21Halálra ad pedig testvér testvért, és apa gyermekét és gyermek(ek) támad(nak) szülőkre és halálra adják őket,
22és gyűlöletesek lesztek mindenki szemében az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.
23Ha majd az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba. Ámen, mondom nektek, hogy nem végeztek Izrael városaival, amikor az Emberfia eljön.
24Nem feljebbvaló (nagyobb) a tanítvány a (tanító)mesterénél, sem a rabszolga az uránál.
25Elégedjék meg a tanítvány, ha olyan lesz mint a (tanító)mestere és a rabszolga mint az ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívják, mennyivel inkább a házanépét.
26Tehát nehogy féljetek tőlük, mert nincs (nem marad) semmi elrejtve, ami ki ne derülne és nincs olyan titok, ami ki ne tudódnék.
27Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el (verő)fényben és amit fületekbe súgnak (hírnökként) hirdessétek a háztetőkről.
28És ne(hogy) féljetek azoktól, akik a testet megölik, hiszen a lelket nem tudják (nem képesek) megölni, hanem inkább féljetek attól, aki a lelket is, a testet is elpusztíthatja a gyehennában.
29Nemde két kis verebet adnak (árusítanak) egy fillérért? És egy sem esik közülük le Atyátok nélkül a földre.
30Nektek pedig fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva (számlálva vannak).
31Nehogy féljetek tehát, sok kis verébnél drágábbak (értékesebbek) vagytok.
32Mindenki tehát, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom égi Atyám előtt,
33de aki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom égi Atyám előtt.
34Ne(hogy azt) gondoljátok, hogy békét vetni jöttem a földre, nem békét jöttem vetni, hanem (harci) kardot,
35mert azért jöttem, hogy elszakítsam (elválasszam) az embert apjától, a leányt anyjától, a menyet anyósától,
36és az embernek a saját házanépe is ellenségévé lesz.
37Aki jobban kedveli apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám, és aki jobban kedveli fiát vagy lányát, mint engem, nem méltó hozzám.
38Aki nem veszi föl keresztjét (kínkaróját) és nem követ engem, nem méltó hozzám.
39Aki megtalálja lelkét, elveszti és aki elveszti lelkét miattam, megtalálja azt.
40Aki befogad titeket, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
41Aki prófétát fogad be, azért, mert próféta, a próféta jutalmát kapja, és aki befogadja az igaz(ságos)at azért, mert igaz(ságos) ember, az igaz(ságos) jutalmát nyeri el,
42és aki a legkisebbnek is csak egy pohár friss vizet is ad, mert tanítvány, Ámen, mondom nektek, nem veszti el jutalmát,