1És elindult innen és elment a hazájába, követték a tanítványai is.
2És amint szombat lett, tanítani kezdett a zsinagógában és sokan hallgatták és elálmélkodtak, ezt mondták: honnét vette ez ezeket? és micsoda bölcsesség ez, mely neki adatott és a csodatevő erők, amik kezei által történnek?
3(Avagy) nem az ácsmester ez, a Mária fia, Jakab és József, Júdás és Simon testvére? Ugye nővérei is itt vannak nálunk? És megbotránkoztak (megütköztek) benne.
4És így szólt hozzájuk Jézus: csak a hazájában, a rokonai körében és a saját a saját házában nincs becsülete a prófétának,
5nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány gyengélkedőt gyógykezelt kézrátétellel.
6És csodálkozott azok hitetlenségén. És bejárta a környező falvakat sorra és tanított,
7majd magához hívta a tizenkettőt és kezdte őket kiküldeni kettesével és teljhatalmat adott nekik a tisztátalan szellemeken,
8és meghagyta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek, csak (egy) (vándor)botot, se kenyeret, se (koldus)tarisznyát, se rézpénzt az övükben,
9hanem kössenek sarut, de ne vegyenek magukra két ruhát,
10és ezt mondta nekik: ha valahol betértek egy házba, maradjatok addig ott, míg onnan tovább nem mentek.
11És ahol nem fogadnak be titeket és nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan, még a lábatokra tapadt port is rázzátok le, ellenük szóló tanúbizonyság-tételül,
12és kimentek, hirdették, hogy új felismerésre kell térni (változtassák meg gondolkozásmódjukat)
13és sok démont kihajtottak és sok gyengélkedőt kentek meg olajjal és részesítettek gyógykezelésben.
14Hallott róla Heródes király is, mert ismertté vált a neve és ezt mondta: Bemerítő János kelt életre a halálból és ezért működnek benne a csodatevő erők.
15Voltak pedig mások, akik ezt mondták, hogy Ő Illés, (ismét) mások pedig azt mondták, hogy egy a próféták közül.
16Amikor meghallotta ezt Heródes, ezt mondta: akit pedig én lefejeztettem, az a János kelt életre.
17Mert ez a Heródes fogatta el Jánost és kötöztette meg a börtönben testvérének Fülöpnek felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett,
18mert János megmondta Heródesnek, hogy: nem szabad neked (feleségül) venned a testvéred feleségét.
19Heródiás pedig megneheztelt rá, meg is akarta őt öletni, de nem tehette,
20mert Heródes félt Jánostól, tudta, hogy igazságos és szent férfiú és védelmezte (vigyázott rá), és amikor hallgatta, sokszor zavarba jött, mégis szívesen hallgatta.
21De eljött a kedvező alkalom napja, mikor Heródes születése napján lakomát adott főurainak és ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek.
22És eljött Heródiás leánya és táncolt, megtetszett Heródesnek és vendégeinek (a vele asztalnál levőknek): a király pedig ezt mondta a leánynak: kérj (tőlem) amit akarsz és megadom neked,
23meg is esküdött neki, hogy: bármit kérsz tőlem, megadom neked, akár királyságom felét is,
24az pedig kiment és megkérdezte anyját: mit kérjek? Az pedig így felelt: Bemerítő János fejét,
25és mindjárt bement sietve a királyhoz, megkérte, ezt mondta: azt akarom, hogy azonnal add nekem egy tálon a Bemerítő János fejét,
26és bár nagyon elszomorodott a király, de esküje és az asztaltársaság (vendégek) miatt nem akarta elutasítani őt,
27és mindjárt elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét, és az elment és lefejezte a börtönben,
28és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak, és a leány odaadta azt anyjának,
29és amikor a tanítványai ezt meghallották, eljöttek és a holttestet elvitték és egy sírboltba helyezték,
30és összegyűltek az apostolok Jézushoz és hírt adtak neki mindenről, amiket tettek és amit tanítottak.
31Ő pedig ezt mondta nekik: jertek velem külön egy puszta (elhagyatott) helyre és pihenjetek (nyugodjatok) meg egy kicsit, mert sok volt a jövő-menő, hogy még enni sem volt alkalmas idejük,
32és elmentek hajóval egy puszta (elhagyatott) helyre, hogy magukban (külön) legyenek,
33de sokan meglátták őket, amikor elindultak és rájuk ismertek és minden városból gyalog odasiettek és meg is előzték őket,
34és amikor Jézus kiszállt, meglátta a nagy (nép)tömeget és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a juhok, pásztor nélkül és kezdte őket sok mindenre tanítani,
35és már későre járt az idő, hozzá mentek a tanítványok, ezt mondták: elhagyatott ez a hely és az idő már későre jár,
36bocsásd (küldd) el őket, hadd menjenek a környező tanyákra és falvakba, hogy ennivalót vásároljanak maguknak.
37Ő azonban ezt válaszolta nekik: adjatok ti nekik enni, de ők azt mondták neki: tán elmenjünk és vásároljunk kétszáz dénárért kenyeret és úgy adjunk nekik enni?
38Ő pedig ezt mondta nekik: hány kenyeretek van? menjetek, nézzétek meg! amikor megtudták, ezt mondták: öt és két halunk,
39és elrendelte nekik, hogy telepítsenek le mindenkit csoportokba a zöld fűre,
40le is telepedtek, külön-külön, százas és ötvenes csoportokban.
41És Ő fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égbe, áldást mondott és megtörte a kenyereket és (oda)adta tanítványainak, hogy tegyék eléjük, a két halat is szétosztotta, mindnyájuknak,
42mindenki evett és jól is lakott
43és tizenkét kosarat töltöttek tele a felszedett kenyérdarabokkal és a halakkal is.
44Azok pedig akik a kenyerekből ettek, ötezren voltak (csak a) férfiak
45és mindjárt kényszerítette a tanítványokat, hogy szálljanak a hajóba és előre keljenek át a túlsó partra, Betszaida felé míg Ő elbocsátja (szétoszlatja) a tömeget,
46és (mikor) búcsút vett tőlük, elment a hegyre imádkozni.
47Közben este lett, a hajó a tenger közepén volt és Ő egyedül a szárazföldön,
48és amikor látta őket, hogy mennyire küszködnek (kínlódnak) az evezéssel, mert ellenszelük volt, a negyedik éjjeli őrségváltás idején elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük,
49de amikor meglátták, hogy a tengeren jár, azt vélték, hogy kísértet és fölkiáltottak,
50mert mindnyájan látták és nyugtalanság fogta el őket, Ő azonban mindjárt szólt hozzájuk: bátorság! (bátrak legyetek!) én vagyok, nehogy féljetek!
51és belépett hozzájuk a hajóba és elült a szél és szerfölött elálmélkodtak magukban (az ámulattól nem tudtak hová lenni),
52mert nem okultak a kenyerekből, mert meg volt keményedve a szívük,
53és amikor átkeltek, a Genezáret földjére érkeztek és kikötöttek.
54Mikor kiszálltak a hajóból mindjárt felismerték Őt,
55és az egész környéket befutkosták, és kezdték hordágyakon a rosszullevőket odavinni, ahol hallották, hogy Ő ott van,
56és ahová csak bement a falvakba vagy városokba, vagy tanyákra, kitették a piactérre a gyengélkedőket és segítségül hívták, hogy legalább ruhájának a szegélyrojtját érinthessék, és akik csak megérintették, megmenekültek bajuktól.