1Jézus Krisztus, Isten Fia örömhírének (evangéliumának) kezdete,
2amint meg van írva Ézsaiás prófétánál: lám! elküldöm a követemet (angyalomat) előtted, hogy előkészítse utadat,
3segélykiáltó hang a pusztában: készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.
4Így lett Bemerítő János a pusztában, hirdette a gondolkodásmód megváltoztatására való bemerítést a bűnök megbocsátása végett
5és kiment hozzá Júdea egész vidéke (tartománya) és a jeruzsálembeliek mindnyájan, és bemerítkeztek általa a Jordán folyamában miközben megvallották bűneiket
6és János ruhája teveszőrből volt és bőröv volt a derekán és sáskát meg vadmézet evett,
7és ezt hirdette: jön utánam, aki erősebb nálam, én még arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva megoldjam a saruszíját.
8Én vízben merítlek be titeket, de Ő majd Szent Szellemben merít be titeket,
9és ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből és bemeríttette magát a Jordánba Jánossal,
10és mindjárt, amint feljött a vízből, látta, hogy meghasadtak az egek és a Szellem galamb alakjában, leszállt Rá,
11és hang hallatszott az egekből: te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem (gyönyörűségem)
12és a Szellem mindjárt a pusztába hajtotta (kivetette),
13és ott volt a pusztában negyven napig, közben megkísértette (próbára tette) a sátán és együtt volt a vadállatokkal és az angyalok szolgáltak neki,
14és miután Jánost fogságba vetették, Jézus Galileába ment, hirdette az Isten evangéliumát (örömhírét),
15és (ezt) mondta: betelt az idő és (már) közel van az Isten királyi uralma, változtassátok meg gondolkodásmódotokat és higgyetek az evangéliumban (örömhírnek)
16és mikor a Galileai tenger partján járt, látta Simont és testvérét Andrást, amint kerítőhálót dobtak a tengerbe, mert halászok voltak,
17és azt mondta nekik Jézus: gyertek utánam (kövessetek) és emberhalászokká teszlek titeket
18és mindjárt otthagyták a hálókat, csatlakoztak hozzá,
19és kissé tovább ment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét Jánost, amint ők is a hajóban a hálókat kötözgették,
20és mindjárt hívta őket, és otthagyták apjukat, Zebedeust a hajóban a napszámosokkal és elmentek utána,
21és bementek Kapernaumba és mindjárt szombaton bement a zsinagógába, tanított,
22és elálmélkodtak (megdöbbentek) tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók.
23Éppen ott volt a zsinagógában egy tisztátalan szellemben levő ember (aki) felkiáltott,
24ezt mondta: mi közünk egymáshoz, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts. Tudom, hogy ki vagy: az Isten Szentje.
25Jézus rászólt: hallgass és menj ki belőle!
26és a tisztátalan szellem össze-vissza rázta az embert és hangos kiabálással kiment belőle,
27és elcsodálkoztak mindnyájan, annyira, hogy egymástól kérdez(get)ték: mi ez? Tanítása (egészen) új és akkora a hatalma, hogy a tisztátalan szellemeknek is tud parancsolni, és hallgatnak is rá.
28És mindjárt elterjedt a híre mindenüvé, Galilea egész környékére.
29És amint a zsinagógából kijöttek, Jézus egyenesen Simon és András házába ment Jakabbal és Jánossal együtt.
30A Simon anyósa pedig lázas betegen feküdt és mindjárt szóltak is neki felőle.
31Oda is ment hozzá, kézen fogva felsegítette és (mindjárt) elhagyta (megszűnt) a láza és szolgált nekik.
32Amikor lement a nap és este lett odahozták hozzá a rosszullévőket és a démontól megszállottakat mind
33és az egész város odagyűlt az ajtó elé,
34és sok rosszullévőt gyógykezelt különféle betegségekből és sok démont kihajított és nem engedte, hogy a démonok szóhoz jussanak, mert tudták, hogy kicsoda Ő (mivelhogy felismerték)
35és kora hajnalban, amikor még sötét volt, Jézus felkelt, elindult és elment egy elhagyatott, puszta helyre, és ott imádkozott,
36és Simon és akik vele voltak utána mentek (hogy megkeressék),
37és amikor megtalálták, ezt mondták neki: mindenki keres téged,
38és ezt mondta nekik: menjünk máshová, a közeli városokba, hogy ott is hirdessem az evangéliumot (örömhírt), mert azért jöttem,
39és kiment, hirdette az Igét a zsinagógákban az egész Galileában és a démonokat kihaj(í)totta,
40odajött hozzá egy leprás is, segítségét kérte és térdre borulva ezt mondta neki: hogy ha akarnád, van rá hatalmad, hogy megtisztíts engem!
41És Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, megérintette és ezt mondta neki: akarom, tisztulj meg!
42és (amint ezt mondta) mindjárt elmúlt a leprája és megtisztult,
43és Jézus dörgő hangon ráparancsolt és azonnal szigorúan elküldte,
44és azt mondta neki: vigyázz, senkinek semmit ne szólj, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak és ajánld fel tisztulásodért az áldozatot, amit Mózes rendelt, tanúbizonyság-tételül nekik.
45Az pedig elment, elkezdte híresztelni és terjeszteni a dolgot úgy, hogy Jézus nyíltan be sem mehetett (a) városba, hanem inkább távolabbi, csendesebb (lakatlan) helyeken tartózkodott és mégis tódultak hozzá mindenfelől.