Hebrews 2
1 Ezért kell annál inkább figyelnünk arra, amit hallottunk, nehogy valaha elsodródjunk,
2 mert ha az angyalok által szólt Ige szilárdnak bizonyult, és minden áthágás és engedetlenség elvette jogos büntetését,
3 hogyan menekülhetnénk meg mi, ha nem törődünk ily nagy üdvösséggel? amely akkor vette kezdetét, amikor az Úr szólt, azok, akik hallották, számunkra megerősítették ezt,
4 az Isten pedig tanú(bizony )ságot tett mellettük csodajelekkel és sokféle erőmegnyilvánulásokkal, és a Szent Szellem osztogatta közléseivel akarata szerint,
5 mert nem angyaloknak vetette alá az eljövendő lakott földkerekséget, amelyről szólunk,
6 valahol valaki pedig tanú(bizony)ságot tett, ezt mondta: mi az ember, hogy megemlékezel róla? vagy az ember fia, hogy rája tekintesz?
7 kissé tetted őt kisebbé az angyaloknál, dicsőséggel és megbecsüléssel koszorúztad meg,
8 mindeneket lábai alá vetettél, mert azzal, hogy alávetett neki mindent, semmit sem hagyott neki alávetetlenül, most pedig még nem látjuk, hogy a mindenség az Ő uralma alatt áll,
9 aki pedig kevéssel lett kisebb az angyaloknál, azt a Jézust látjuk, hogy a halál elszenvedéséért a dicsőség és a megbecsülés koszorúját nyerte el azért, hogy Isten kegyelméből mindnyájunkért megízlelte a halált,
10 mert illő volt, hogy akiért van a mindenség és aki által lett a mindenség, aki sok fiakat elvezet a dicsőségbe, az üdvösség szerzőjét szenvedések által vigye végcélba,
11 mert aki megszentel és akiket megszentelt, egyből vannak mind, ezért nem szégyenli őket testvéreinek hívni,
12 ezt mondva: hírül adom a te nevedet az én testvéreimnek, a gyülekezetben (eklézsiában) dicsénekkel dicsőítlek téged,
13 és ismét: bizodalmam lesz benne, és ismét: lásd itt vagyok én és a gyermekek, akiket nekem adott az Isten,
14 minthogy tehát a gyermekeknek közös a vérük és a (hús)testük, Ő is hasonlóan részt kapott belőle, (azért) hogy a halál által hatástalanná tegye azt, akinek hatalma van a halálon, tudnillik az ördögöt,
15 és felszabadítsa azokat, akiket a halálfélelem miatt életükön át mindig rabszolgaságban tartott,
16 mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem Ábrahám leszármazottait karolja fel,
17 ezért kellett minden tekintetben a testvérekhez hasonlóvá lennie, hogy könyörülő (irgalmas) és Istenhez hű főpap lehessen a nép vétkeinek kiengesztelésére,
18 mert amiben maga is megpróbáltatást szenvedett, abban képes a kísértésben levőkön (megpróbáltatással küzdőkön) segíteni.