Hebrews 10
1 Mivel a törvényben csak árnyéka van az eljövendő jóknak, nem magának a dolgoknak a képe, azok az áldozatok, amelyeket megszakítás nélkül esztendőnként bemutatnak, sohasem képesek tökéletessé tenni az odamenőket,
2 mert különben megszűntek volna áldozatot vinni, mivel semmi vétek nem lett volna lelkiismeretükön, akik papi szolgálatot végeztek, ha egyszer megtisztultak volna,
3 de ezekre a vétkekre még van visszaemlékezés évről-évre,
4 mert lehetetlen, hogy a bikák és kecskebakok vére elvegye a vétkeket,
5 ezért mondta amikor bejött a világba: áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem,
6 egészen égő áldozatokat és vétekért való áldozatokat nem kedveltél,
7 akkor mondtam: nézd, jövök, a könyvtekercsben írva van rólam, hogy megtegyem, óh Isten az akaratodat.
8 Fentebb ezt mondta: áldozatokat, ajándékokat és egészen égő áldozatokat és vétekért való áldozatot nem akartál, sem nem kedveltél, amelyeket a törvény szerint áldozatul visznek,
9 De később így szólt: íme, itt vagyok, hogy megtegyem akaratodat, eltörli az elsőt, (azért) hogy a másodikat helyébe állítsa;
10 ebben az akaratban vagyunk megszentelve a Jézus Krisztus testének áldozatul vitele által egyszer s mindenkorra,
11 és minden pap feláll naponként szolgálni és ugyanazokat az áldozatokat viszi sokszor, amelyek soha nem képesek egészen elvenni a vétkeket,
12 Ő pedig a vétkekért egy áldozatot mutatott be és egyszer s mindenkorra leült az Isten jobbjára,
13 most már arra vár. míg az ellenségeit lábai alá zsámolyul teszik,
14 mert egy(etlen) áldozat vitelével egyszer s mindenkorra végcélba vitte a megszentelteket,
15 tanú(bizony)ságot tesz pedig a Szent Szellem is (erről), mert miután előbb így beszél:
16 ez a szövetség, amelyet kötök velük (végrendeletül hagyok rájuk) ama napok után – ezt mondja az Úr –, törvényeimet szívükbe adom és elméjükbe írom be azokat
17 és vétkeikről és törvénytiprásaikról meg nem emlékezem többé.
18 Ahol pedig ezek bocsánata van nincs többé vétkekért való áldozathozatal.
19 Mivel tehát testvérek bizalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vérében,
20 amelyet nekünk nyitott meg, mint új és élő utat a függönyön át, azaz saját (hús)testén keresztül,
21 és mivel nagy főpapunk is van az Isten háza felett,
22 járuljunk oda hozzá igaz szívvel a hithűség teljességében, mint akiknek (vérrel) megtisztult a szívük a gonosz lelkiismerettől és lemosta testüket a tiszta víz,
23 tartsunk ki a reménységünk megvallásában rendületlenül, mert hűséges az, aki az ígéretet tette,
24 figyeljünk egymásra, a szeretetre az eszményi munkára való felbuzdulás végett,
25 nehogy elhagyjuk az összejövetelünket (gyülekezésünket), amint ez szokása egyeseknek, hanem bátorítsuk egymást, annyival is inkább, mivel látjátok közeledni ama napot,
26 mert ha szándékosan vétkezünk a való(igaz)ság felismerésének elfogadása után, nem marad több vétekért való (véres) áldozat,
27 hanem valami rettenetes ítéletnek várása és a tűz hősége, amely megemészti az ellenszegülőket,
28 ha valaki megszegi Mózes törvényét, irgalom nélkül két vagy három tanú(bizony)ság szavára meg kell halnia,
29 mit gondoltok mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki az Isten Fiát lábbal tapossa és a szövetség vérét semmibe veszi, amelyben meg lett szentelve, és a kegyelem Szellemét meggyalázza (durván sérti)?
30 mert ismerjük azt, aki ezt mondta: enyém a megtorlás, én megfizetek és ismét: megítéli az Úr a népét,
31 félelmet keltő (rettenetes) az élő Isten kezébe esni.
32 Emlékezzetek pedig vissza a korábbi napokra, amelyekben fényt kaptatok, sok szenvedés küzdelmét viseltétek el,
33 egyrészt, mikor gyalázásokkal és szorongattatásokkal látványossággá lettetek, másrészt pedig úgy, hogy közösséget vállaltatok azokkal, akikkel így bántak,
34 mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek és a vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, abban a tudatban, hogy nektek jobb vagyonotok van, ami meg (is) marad.
35 Nehogy eldobjátok tehát a bátor bizalmatokat, mert nagy a jutalma,
36 mert kitartónak kell lennetek, hogy az Isten akaratát megtegyétek, és így elnyerjétek az ígéretet,
37 mert még csak parányi, nagyon parányi idő, és aki eljön, itt lesz és nem késik,
38 a megigazult pedig hithűségből él, de ha meghátrál, nem leli tetszését abban a lelkem,
39 mi pedig nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hit(hűség)éi a lélek megnyerésére.