1Mivel a törvényben csak árnyéka van az eljövendő jóknak, nem magának a dolgoknak a képe, azok az áldozatok, amelyeket megszakítás nélkül esztendőnként bemutatnak, sohasem képesek tökéletessé tenni az odamenőket,
2mert különben megszűntek volna áldozatot vinni, mivel semmi vétek nem lett volna lelkiismeretükön, akik papi szolgálatot végeztek, ha egyszer megtisztultak volna,
3de ezekre a vétkekre még van visszaemlékezés évről-évre,
4mert lehetetlen, hogy a bikák és kecskebakok vére elvegye a vétkeket,
5ezért mondta amikor bejött a világba: áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem,
6egészen égő áldozatokat és vétekért való áldozatokat nem kedveltél,
7akkor mondtam: nézd, jövök, a könyvtekercsben írva van rólam, hogy megtegyem, óh Isten az akaratodat.
8Fentebb ezt mondta: áldozatokat, ajándékokat és egészen égő áldozatokat és vétekért való áldozatot nem akartál, sem nem kedveltél, amelyeket a törvény szerint áldozatul visznek,
9De később így szólt: íme, itt vagyok, hogy megtegyem akaratodat, eltörli az elsőt, (azért) hogy a másodikat helyébe állítsa;
10ebben az akaratban vagyunk megszentelve a Jézus Krisztus testének áldozatul vitele által egyszer s mindenkorra,
11és minden pap feláll naponként szolgálni és ugyanazokat az áldozatokat viszi sokszor, amelyek soha nem képesek egészen elvenni a vétkeket,
12Ő pedig a vétkekért egy áldozatot mutatott be és egyszer s mindenkorra leült az Isten jobbjára,
13most már arra vár. míg az ellenségeit lábai alá zsámolyul teszik,
14mert egy(etlen) áldozat vitelével egyszer s mindenkorra végcélba vitte a megszentelteket,
15tanú(bizony)ságot tesz pedig a Szent Szellem is (erről), mert miután előbb így beszél:
16ez a szövetség, amelyet kötök velük (végrendeletül hagyok rájuk) ama napok után – ezt mondja az Úr –, törvényeimet szívükbe adom és elméjükbe írom be azokat
17és vétkeikről és törvénytiprásaikról meg nem emlékezem többé.
18Ahol pedig ezek bocsánata van nincs többé vétkekért való áldozathozatal.
19Mivel tehát testvérek bizalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vérében,
20amelyet nekünk nyitott meg, mint új és élő utat a függönyön át, azaz saját (hús)testén keresztül,
21és mivel nagy főpapunk is van az Isten háza felett,
22járuljunk oda hozzá igaz szívvel a hithűség teljességében, mint akiknek (vérrel) megtisztult a szívük a gonosz lelkiismerettől és lemosta testüket a tiszta víz,
23tartsunk ki a reménységünk megvallásában rendületlenül, mert hűséges az, aki az ígéretet tette,
24figyeljünk egymásra, a szeretetre az eszményi munkára való felbuzdulás végett,
25nehogy elhagyjuk az összejövetelünket (gyülekezésünket), amint ez szokása egyeseknek, hanem bátorítsuk egymást, annyival is inkább, mivel látjátok közeledni ama napot,
26mert ha szándékosan vétkezünk a való(igaz)ság felismerésének elfogadása után, nem marad több vétekért való (véres) áldozat,
27hanem valami rettenetes ítéletnek várása és a tűz hősége, amely megemészti az ellenszegülőket,
28ha valaki megszegi Mózes törvényét, irgalom nélkül két vagy három tanú(bizony)ság szavára meg kell halnia,
29mit gondoltok mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki az Isten Fiát lábbal tapossa és a szövetség vérét semmibe veszi, amelyben meg lett szentelve, és a kegyelem Szellemét meggyalázza (durván sérti)?
30mert ismerjük azt, aki ezt mondta: enyém a megtorlás, én megfizetek és ismét: megítéli az Úr a népét,
31félelmet keltő (rettenetes) az élő Isten kezébe esni.
32Emlékezzetek pedig vissza a korábbi napokra, amelyekben fényt kaptatok, sok szenvedés küzdelmét viseltétek el,
33egyrészt, mikor gyalázásokkal és szorongattatásokkal látványossággá lettetek, másrészt pedig úgy, hogy közösséget vállaltatok azokkal, akikkel így bántak,
34mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek és a vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, abban a tudatban, hogy nektek jobb vagyonotok van, ami meg (is) marad.
35Nehogy eldobjátok tehát a bátor bizalmatokat, mert nagy a jutalma,
36mert kitartónak kell lennetek, hogy az Isten akaratát megtegyétek, és így elnyerjétek az ígéretet,
37mert még csak parányi, nagyon parányi idő, és aki eljön, itt lesz és nem késik,
38a megigazult pedig hithűségből él, de ha meghátrál, nem leli tetszését abban a lelkem,
39mi pedig nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hit(hűség)éi a lélek megnyerésére.