1Ennélfogva nincs mentséged, oh ember, bárki légy, aki ítélsz. Mert míg a másikat megítéled, tenmagadat ítéled el, mivel ugyanazt cselekszed, ami fölött ítélkezel.
2Tudjuk pedig, hogy Isten igazság szerint ítél azok fölött, kik ilyesmit cselekesznek.
3Vagy azt gondolod, oh ember, ki megítéled azokat, kik ilyesmit tesznek, és magad is azt teszed, hogy te kikerülheted az Isten ítéletét?
4Vagy megveted az ő jóságának, türelmének és hosszas várakozásának gazdagságát? Nem tudod-e, hogy az Isten kegyességé bünbánatra ösztönöz téged?
5Ám a te keményszívűségeddel és megátalkodottságoddal haragot gyüjtesz magadra az Isten haragjának és igazságos itéléte kihirdetésének napjára,
6ki mindenkinek megfizet az ő cselekedetei szerint.
7És pedig azoknak, kik a jócselekedetben való kitartással törekesznek a dicsőségre, tisztességre és halhatatlanságra, - örök élettel;
8azoknak pedig, a kik egyenetlenkedők és akik nem nyugosznak bele az igazságba, hanem hitelt adnak a gonoszságnak, - haraggal és bosszúsággal.
9Viszontagság és gyötrelem vár minden ember lelkére, ki gonoszat cselekszik, elsősorban a zsidóéra, de a görögére is;
10dicsőség ellenben és tisztesség és béke mindenkinek, aki jót cselekszik, elsősorban a zsidónak, de a görögnek is.
11Mert az Istennél nincs személyválogatás.
12Mert mindazok, kik törvény nélkül vetkeztek, törvény nélkül vesznek el; és mindazok, kik a törvényben vétkeztek, a törvény által ítéltetnek meg.
13Mert nem a törvény hallgatói igazak az Isten előtt, hanem a törvény teljesítői igazulnak meg.
14Mert ha a pogányok, akik a törvényt nem ismerik, természetszerűen teszik azt, amit a törvény parancsol, az ilyenek, minthogy törvényök nincs, önnönmagoknak törvényök;
15megmutatják ugyanis, hogy a törvény rendelése szivükbe van irva, miről bizonyságot tesz az ő lelkiismeretük, és a magok között egymást vádló és védő gondolataik,
16azon a napon, midőn Isten az emberek elrejtett dolgait meg fogja Ítélni, az én evangéliumom szerint Jézus Krisztus által.
17Ha pedig zsidó a neved, és a törvényre támaszkodol, és Istenben dicsekszel,
18és ismered az ő akaratát, és a törvény által oktatva, megtudod különböztetni, hogy mi a jobb,
19és abban bizol, hogy a vakoknak vezetője, és világossága vagy azoknak, kik sötétségben vannak,
20hogy tanítója vagy a tudatlanoknak, mestere a kisdedeknek, mivel a törvényben a tudománynak - és igazságnak mintaképét bírod, -
21s íme, aki mást tanitasz, nem tanítod önmagádat; ki azt hirdeted, hogy ne lopjanak, lopsz;
22ki azt mondod, hogy ne paráználkodjanak, paráználkodol; ki utálod a bálványokat, szentségtörést követsz el;
23ki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megszegése által Istent tiszteletlenséggel illeted.
24(Mert az Isten nevét timiattatok káromolják a pogányok, amint írva van.)
25A körülmetélés használ ugyan, ha a törvényt megtartod; de ha törvényszegő vagy, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
26Ha tehát a körülmetéletlen a törvény rendelkezéseit megtartja, nemde az ő körülmetéletlensége körülmetélésnek számíttatik?
27És nem fog-e a természet szerint körülmetéletlen, ha a törvényt teljesiti, megítélni téged, ki a betű és körülmetélés dacára törvényszegő vagy?
28Mert nem az a zsidó, aki külsőleg az; sem nem az a körülmetélés, ami külsőleg, a testen látható;
29hanem az a zsidó, aki belsejében az; és az az igazi körülmetélkedés, mely a szívben és lélekben történik; melynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől ered.