1Ezután néztem, és íme, megnyílt egy ajtó az égen, és az előbbi hang, melyet mint hozzámszóló harsonaszót hallottam, így szólt: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, aminek ezután történnie kell.
2És nyomban elragadtattam lélekben. És íme, egy trón állott a mennyben, és a trónon valaki ült.
3És aki ült, annak tekintete hasonló volt a jászpishoz és szárdiskőhöz; és a trón körül smaragdszínű szivárvány volt.
4És a trón körül huszonnégy szék, és a székeken huszonnégy vén ült, fehér ruhákba öltözve, fejükön arany koronákkal.
5És a trónból villámok, hangok és mennydörgések törtek elő, és hét lámpa égett a trón előtt, ezek az Isten hét szellemei.
6És a trónnal szemben kristályhoz hasonló üvegtenger volt, és a trón közepén és a trón körül négy élőlény telve szemekkel elől és hátul.
7És az első élőlény hasonló volt az oroszlánhoz, a második élőlény hasonló a borjúhoz, a harmadik élőlénynek olyan ábrázatja volt, mint az embernek, és a negyedik élőlény hasonló volt a repülő sashoz.
8És a négy élőlény közül mindegyiknek hat-hat szárnya volt, s köröskörül és belül telve tele voltak szemekkel; s nem volt nyugtok éjjel-nappal kiáltozván: Szent, Szent, Szent a mindenható Úr Isten, aki volt, van és lesz.
9És midőn ezen élőlények dicsőséget, tiszteletet és áldást mondottak a trónonülőnek, az örökön örökké élőnek,
10a huszonnégy vén leborult a trónonülő előtt, és imádták az örökön örökké élőt, és lerakták koronáikat a trón előtt, mondván:
11Méltó vagy, Urunk, Istenünk, hogy dicsőségben, tiszteletben és hatalomban részesülj, mert te teremtettél mindent, és a te akaratodból lett és teremtetett.