Mark 15
1 És a főpapok mindjárt reggel tanácsot tartottak a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal, és megkötözve Jézust, elvitték és átadták Pilátusnak.
2 És kérdezte őt Pilátus: Te vagy-e a zsidók királya? Ő pedig felelé és monda neki: Te mondod.
3 És vádolták őt a főpapok sok mindenről.
4 Pilátus tehát ismét meg kérdezte őt, mondván: Nem felelsz semmit? Lám mennyivel vádolnak!
5 Jézus azonban semmit sem felelt többé, úgy hogy Pilátus csodálkozott.
6 Az ünnepnapra pedig szokása volt a foglyok közül egyet elbocsátani, akit kértek.
7 Volt pedig egy Barabbás nevezetű, ki a lázadókkal került fogságba, s ki a lázadás alkalmával gyilkosságot követett el.
8 És a nép felment és követelte, amit máskor megtett nekik.
9 Mire Pilátus így felelt nekik: Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
10 Mert tudta, hogy irigységből adták őt kezébe a főpapok.
11 A főpapok azonban felizgatták a népet, hogy inkább Barabbást bocsássa szabadon nekik.
12 Pilátus pedig ismét felelvén monda nekik: Mit akartok tehát, hogy a zsidók királyával cselekedjem?
13 Mire azok újra kiáltották: Feszítsd meg őt!
14 Pilátus erre monda nekik: De mi gonoszt cselekedett? Ám ők méginkább kiáltozták: Feszítsd meg őt!\
15 Pilátus tehát eleget akarván tenni a népnek; elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig, miután megostoroztatta, átadta nekik, hogy megfeszíttessék.
16 A katonák pedig a tanácsház udvarába vezették őt és egybehívták az egész csoportot,
17 és felöltöztették őt bíborba, és tövisből koronát fonva fejére tették.
18 És köszöntgették őt: Üdvözlégy zsidók királyai
19 És fejét náddal verték, és leköpdösték, és térdet hajtván előtte, imádták őt.
20 És miután kigúnyolták őt, levették róla a bíbort, és felöltöztették saját ruháiba és kivezették, hogy megfeszítsék.
21 És egy arra menő Simon nevű cirenei embert, Sándor és Rufus atyját, kényszerítették, ki a mezőről jött, hogy vigye az ő keresztjét.
22 És kivezették őt a Golgota nevű helyre, melyet agykoponyák helyének mondanak.
23 És mirrhával vegyített bort adtak neki inni, de nem fogadta el.
24 És miután megfeszítették őt, elosztották ruháit, sorsot vetvén rajok, ki mit vigyen el.
25 Volt pedig három óra, midőn megfeszítették őt.
26 És az ő halálának oka így volt felírva: A zsidók királya.
27 És vele együtt megfeszítettek két latrot, egyiket jobbja, másikat balja felől.
28 És beteljesedett az írás, mely azt mondja: És a gonosztevők közé számíttatott.
29 És az arra menők káromolták őt, hajtogatván fejőket és mondván: Hej, ki lerontod az Isten templomát és három nap alatt újra felépíted azt,
30 szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről.
31 Hasonlóképen a főpapok is az írástudókkal együtt csúfolódva mondották egymásnak: Másokon segített, önmagán nem tud segíteni.
32 Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. És akiket vele megfeszítettek, szintén szidalmazták őt.
33 És hat órakor, sötétség lett az egész földön kilenc óráig.
34 És kilenc órakor felkiáltott Jézus nagy szóval, mondván: Eloi, Eloi, lamma szabaktani? mi annyit tesz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el, engem?
35 És amint ezt némelyek a körülállók közül meghallották mondák: íme, Illést hívja!
36 Mire egyik odafutott, megtöltött egy szivacsot ecettel és izsópszárra tűzve azt, inni adott neki mondván: Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!
37 Jézus pedig nagy szóval felkiáltott és kiadta lelkét.
38 És a templom kárpitja kettéhasadt fölülről egész aljáig.
39 A százados pedig, ki átellenben állott, látván, hogy így kiáltva halt meg, monda: Valóban, ez az ember Isten Fia volt.
40 Voltak pedig ott távolról néző asszonyok is, közöttük Mária Magdolna és Mária, a kisebbik Jakabnak és Józsefnek anyja és Szalóme,
41 kik, mikor Galileában volt, követték őt és szolgáltak neki, és sok más, kik vele együtt feljöttek Jeruzsálembe.
42 És mikor már beesteledett, - mivelhogy készület, azaz szombat előtti nap volt, -
43 eljött arimateai József, egy nemes tanácstag, ki maga is az Isten országát várta, és bátran bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét.
44 Pilátus pedig csodálkozott azon, hogy már meghalt. És magához hivatta a századost, és megkérdezte őt, vajjon meghalt-e már.
45 S miután a századostól erről meggyőződött, odaajándékozta a testet Józsefnek.
46 József pedig gyolcsot vásárolt és levette őt és betakarta a gyolcsba, és betette egy sírba, mely kősziklába volt vágva és követ hengerített a sírbolt ajtaja elé.
47 Mária Magdolna pedig és Mária, József anyja, nézték, hogy hova temetik.