Luke 12
1 Midőn pedig nagy sereg állta őt körül, úgy hogy egymást taposták, így kezdett tanítványaihoz szólani: Óvakodjatok a farizeusok kovászától, amely képmutatás!
2 Semmi sincs pedig elrejtve, mi föl ne födöztetnék, sem eltitkolva, mi ki ne tudódnék.
3 Mert amit sötétben mondottatok, a világoson fogják elmondani, és amit fülbe súgtatok a szobákban, a háztetőről fogják hirdetni.
4 Mondom pedig nektek, mint barátaimnak: Ne rettegjetek azoktól, kik megölik a testet, de azontúl nem tehetnek semmit.
5 Majd megmutatom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, ki miután megöl, hatalma van a pokolba vetni. Igen, mondom nektek, ettől féljetek!
6 Nemde öt verebet kapni két fillérért? És egy sincs közölök elfeledve Istennél.
7 De még fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek tehát! Sok verébnél többet értek ti.
8 Mondom pedig nektek: Mindaz, aki megvall engem az emberek előtt, az Emberfia is meg fogja őt vallani az Isten angyalai előtt.
9 Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, meg fog tagadtatni az Isten angyalai előtt.
10 És bárki az Emberfia ellen szól, megbocsáttatik neki, de annak, aki a Szentlélek ellen káromkodik, meg nem bocsáttatik.
11 Mikor pedig majd a zsinagógákba, a hatóságok és hatalommal bírók elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok azon, hogy miképen és mit feleljetek, vagy mit mondjatok;
12 mert a Szentlélek majd megtanít titeket azon órában, mit kelljen mondanotok.
13 Monda pedig neki valaki a nép közül: Mester, mondjad testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.
14 De ő monda neki: Ember, ki rendelt engem bíróvá vagy osztóvá tiköztetek?
15 És monda nekik: Vigyázzatok és őrizkedjetek minden fösvénységtől, mert senkinek élete nem függ azon javak bőségétől, melyekkel bír.
16 Hozott fel erre nekik egy hasonlatosságot, mondván: Egy gazdag embernek földje bőséges termést adott.
17 És gondolta magában: Mit cselekedjem? mert nincs hova gyűjtenem terményeimet.
18 És monda: Ezt fogom cselekedni: Lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm összes terményeimet és javaimat,
19 és azt mondom lelkemnek: Lelkem, van sok jószágod igen sok esztendőre eltéve: nyugodjál, egyél, igyál, lakozzál!
20 Isten pedig monda neki: Esztelen, ez éjjel számon kérik tőled lelkedet; vájjon kié lesz, amit szereztél?
21 így jár, aki magának kincset gyűjt, és nem gazdag az Isten előtt.
22 És monda tanítványainak: Azért mondom nektek: Ne aggódjatok életetekről, mit egyetek, se testetekről, mivel ruházkodjatok.
23 A lélek több mint az eledel és a test több mint a ruházat.
24 Tekintsétek a hollókat: ezek nem vetnek, sem nem aratnak, nekik nincs éléskamrájuk, sem csűrjük, és az Isten táplálja őket. Mennyivel többet értek ti azoknál!
25 Melyiktek toldhatja meg pedig gondjai által termetét egy könyöknyivel?
26 Ha tehát a legcsekélyebbet sem vagytok képesek megtenni, mit aggódtok a többin?
27 Nézzétek a liliomokat, hogyan növekednek; nem dolgoznak, sem nem fonnak; mondom pedig nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem volt úgy felöltözve, mint ezek egyike.
28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van és holnap a kemencébe kerül, az Isten így ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!
29 Ti se kérdezzétek tehát, mit egyetek vagy mit igyatok, és túlzásba ne menjetek,
30 mert mindezt a pogányok keresik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy erre szükségtek van.
31 Hanem inkább keressétek először az Isten országát és igazságát, és mindez hozzá adatik nektek.
32 Ne félj te kisded nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, nektek adni az országot.
33 Adjátok el amitek van és adjatok alamizsnát! Készítsetek magatoknak erszényeket, melyek el nem avulnak, kimeríthetetlen kincset a mennyben, hol a tolvaj meg nem közelíti, sem a moly nem árt neki.
34 Mert ahol a kincsetek van, ott leszen szívetek is.
35 Ágyékaitok legyenek felövezve és égő lámpák kezeitekben,
36 és ti hasonlók azon emberekhez; kik urukat várják, mikor a menyegzőből visszatér, hogy amint megjön és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37 Boldogok azok a szolgák, kiket, midőn megjön az úr, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, leülteti őket és körüljárva szolgál nekik.
38 És ha a második őrváltáskor vagy akár a harmadik őrváltáskor jön, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák.
39 Azt pedig tudjátok meg, hogy ha a családatya tudná, mely órában jön a tolvaj, bizonyára vigyázna és nem engedne házába betörni.
40 Ti is legyetek készen, mert amely órában nem vélitek, eljő az Emberfia.
41 Monda pedig neki Péter: Uram, nekünk mondod e példabeszédet, vagy minden egyebeknek is?
42 Monda pedig az Úr: Vajjon ki az a hű és okos sáfár, kit az úr az ő háznépe fölé rendelt, hogy annak idején kiadja nekik búzarészüket?
43 Boldog az a szolga, kit midőn az úr jön, így cselekedve talál.
44 Igazán mondom nektek, hogy minden vagyona fölé rendeli őt.
45 De ha az a szolga azt mondja szívében: Az én uram késik, és kezdi verni a szolgákat és szolgálókat, eszik, iszik és részegeskedik:
46 majd eljön annak a szolgának ura oly napon, melyen nem reméli, és oly órában, melyben nem tudja, és kettévágja őt, és a hűtelenek között adja ki részét.
47 Az a szolga pedig, aki tudja urának akaratát és nem állt készen, és nem cselekedett az ő akarata szerint, sok veréssel fog bűnhődni.
48 Aki pedig nem tudta és büntetésre méltót cselekedett, kevéssel lakol. Mindattól pedig, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni; és akire sokat bíztak, attól többet kívánnak.
49 Tüzet jöttem bocsátani a főidre, és mit akarok mást, mint hogy lángra gyulladjon?
50 Keresztséggel kell pedig megkereszteltetnem, s mennyire aggaszt, míg meg nem történik!
51 Azt gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre? Nem, mondom nektek, hanem meghasonlást.
52 Mert mostantól Fogva öten egy házban meghasonlanak: hárman kettő ellen, és ketten három ellen lesznek.
53 Meghasonlanak az atya a fiú ellen és a fiú atyja ellen; az anya leánya ellen, és a leány anyja ellen; a napa menye ellen, és a meny a napa ellen.
54 Mondá pedig a népnek is: Mikor azt látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, mindjárt mondjátok: Záporeső jön, és úgy is történik.
55 És mikor déli szél fuj, azt mondjátok: Hőség lesz, és meglesz.
56 Képmutatók! az ég és föld színét meg tudjátok ítélni, miért nem ismeritek fel tehát ezt az időt?
57 Miért nem ítélitek meg szintén magatoktól, ami igazságos?
58 Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz indulsz, igyekezzél útközben megszabadulni tőle, hogy a bíróhoz ne hurcoljon és a bíró át ne adjon a végrehajtónak, és a végrehajtó a börtönbe ne vessen.
59 Mondom neked, hogy ki nem jössz onnét, míg az utolsó fillért is le nem fizetted.