1Honnan a háborúságok és civódások közöttetek? Nem onnan-e? a ti kívánságaitokból, melyek tagjaitokban, küszködnek?
2Kívántok és nem kaptok; Öldököltök és versengtek és nem juthattok semmihez; civódtok és háborkodtok és nincs semmitek, azért, mert nem kértek.
3Kértek és nem kaptok, azért, mert rosszul kértek, hogy kívánságaitokra fordíthassátok.
4Házasságtörők! nem tudjátok-e, hogy az e világai való barátkozás ellenségeskedés az Istennel? Aki tehát e világnak barátja akar lenni, ellenségévé válik Istennek.
5Vagy azt gondoljátok, hogy hiába mondja az írás: Irigységre vágyódik a lélek, mely bennetek lakik?
6Sőt annál nagyobb kegyelmet ad. Azért mondja: Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad:
7Vessétek tehát alá magatokat Istennek; az ördögnek ellenben álljatok ellen, és elfut előletek.
8Közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, bűnösök, és tisztítsátok meg szíveiteket kettős-szívűek!
9Szomorkodjatok, búsuljatok és sírjatok; nevetéstek váljék siralomra, és örömetek gyászra.
10Alázkodjatok meg az Úr színe előtt, és fölmagasztal titeket.
11Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim! Aki testvérét rágalmazza, vagy aki testvérét megítéli, a törvényt rágalmazza és a törvényt ítéli meg. Ha pedig a törvényt ítéled meg, nem vagy a törvénynek megtartója, hanem bírája.
12Egy a törvényhozó és a bíró, kinek módjában áll tönkretenni és megmenteni.
13De hát ki vagy te, hogy felebarátodat megítéled? Rajta hát kik most azt mondjátok: \Ma vagy holnap ama városba megyünk és ugyanott egy évet töltünk, üzérkedünk és nyerekedünk\: -
14hisz azt sem tudjátok, mi lesz holnap!
15Mert mi a ti életetek? Kevés ideig látszó pára, mely azután elenyészik; ahelyett, hogy azt mondanátok: \Ha az Úr akarja,\ és: - \Ha élünk ezt, vagy azt tesszük.\
16Most pedig dicsekedtek nagyralátástokban. Minden ilyen dicsekvés rossz
17Aki tehát tudna jót tenni és nem teszi, azzal vétkezik.