1Ne legyetek sokan tanítók, testvéreim! tudván, hogy annál súlyosabb ítélet vár rátok.
2Mert sok dologban mindannyian hibázunk. Aki szavában nem hibáz, az tökéletes férfi; az féken tudja tartani az egész testét is.
3Ha ugyanis a lovaknak zabolát teszünk szájokba, hogy nekünk engedelmeskedjenek, egész testüket kormányozzuk.
4Lám a hajók is, bár nagyok és erős szelektől hajtatnak, csekély kormány oda irányítja őket, ahová a kormányos nyomása akarja.
5Így a nyelv is kicsiny tag ugyan, de nagy dolgokkal dicsekedhetik. Lám a csekély tűz, mily nagy erdőt felgyújt!
6A nyelv is tűz, a gonoszságnak egész világa. A nyelv tagjaink között olyasmi, ami egész testünket beszennyezi, és a pokoltól élesztve, egész életünk forgását lángra lobbantja.
7Mert az összes vadállatok, madarak, kígyók stb. természete megszelídíthető és meg is szelídíttetett az emberi természet által:
8a nyelvet azonban senki emberfia meg nem szelídítheti, mert nyughatatlan rossz az, telve halálos méreggel.
9Azzal áldjuk az Istent és Atyát; és azzal átkozzuk az embereket, kik Isten hasonlatosságára vannak teremtve.
10Egy és ugyanazon szájból ered az áldás és az átok. Nem kellene ennek így lenni, testvéreim!
11Vajjon a forrás ugyanazon nyílásból önti az édes és a keserű vizet?
12Vajjon teremhet-e testvéreim, a fügefa szőlőt, vagy a szőlőtő fügét? Így a sós forrás sem adhat édes vizet.
13Ki a bölcs és tanult közöttetek? Mutassa meg, működését jó magaviselettel és bölcs szelídséggel.
14Ha pedig keserű féltékenység és visszavonás van szívetekben, akkor ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.
15Mert ez nem felülről jövő bölcseség; hanem földi, állati, ördögi.
16Mert ahol irigység és pártoskodás van, ott van az állhatatlanság és minden rossz cselekedet.
17Az a bölcseség azonban, mely felülről származik, először szemérmes, aztán békeszerető, szerény, engedékeny, jóra hajló telve irgalommal és jó gyümölcsökkel, nem megítélő tettetés nélkül való.
18Az igazság magva pedig békeségben vettetik el a békeszeretők által.