Acts 1
1 hiszem, hogy a világ sem volna képes befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.Első beszédem Teofil, szólt, mindarról, amit Jézus cselekedett és tanított kezdettől fogva
2 ama napig, melyen az általa kiválasztott apostoloknak, a Szentlélek által megbízást adott, és fölvétetett.
3 Ezeknek sok tanúbizonyság szerint kínszenvedése után élve mutatta magát, megjelenvén nekik negyven napon át és beszélvén nekik az Isten országáról.
4 És együtt étkezve velük, meghagyta nekik, hogy Jeruzsálemből ne menjenek el, hanem várják meg az Atya ígéretét, melyet hallottatok, - úgymond, - az én számból.
5 Mert János ugyan vízzel keresztelt, ti pedig Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni nem sokára eme napok után.
6 Az egybegyűltek erre megkérdezték őt mondván: Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?
7 Mire mondá nekik: Nem tartozik hozzátok tudni az időt és pillanatot, melyet az Atya saját hatalmánál fogva meghatározott;
8 hanem elnyeritek a reátok szálló Szentléleknek erejét és tanúim lesztek Jeruzsálemben és egész Júdeában és Szamariában és a föld végső határáig.
9 És miután ezt mondotta, szemök láttára fölemelkedett és egy felhő elfödte őt szemeik elől.
10 És mialatt utána néztek, amint az égbe fölment, íme két férfiú jelent meg mellettük fehér ruhákban, kik is mondák nekik:
11 Galileai férfiak, mit álltok az égre nézve? Ez a Jézus, aki fölvitetett tőletek az égbe, úgy jön el majd, amint őt az égbe szállni láttátok.
12 Erre visszatértek Jeruzsálembe az úgynevezett Olajfák hegyéről, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldnyire.
13 És mikor bementek a vacsoraterembe, fölmentek oda, ahol tartózkodni szoktak: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia és Simon, a buzgólkodó, és Júdás, Jakab fia.
14 Ezek mindannyian egyakarattal állhatatosak voltak az imádságban az asszonyokkal, s Jézus anyjával, Máriával, és az ő atyjafiaival.
15 Ama napokban felállott Péter a testvérek között, (volt pedig mintegy százhúsz emberből álló sokaság) és monda:
16 Testvéreim! Be kell teljesedni az írásnak, melyet a Szentlélek Dávid szája által előre megmondott Júdásról, ki vezére volt azoknak, kik Jézust elfogták;
17 ki közénk tartozott és velünk e hivatalban osztozott.
18 És ez telket szerzett a gonoszság díján és fölakasztva magát, középen kettészakadt és kidőltek összes belei.
19 És ez tudomására jutott Jeruzsálem összes lakóinak, úgy hogy azt a telket az ő nyelvükön Hakeldamának, azaz vérteleknek hívják.
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Váljon az ő lakóhelyük pusztává és ne legyen aki benne lakjék, és: - Elöljárói hivatalát foglalja el más.
21 Szükséges tehát, hogy ezen férfiak közül, kik mindazóta velünk voltak, mióta az Úr Jézus ki- és bejárt köztünk,
22 kezdve János keresztelésétől ama napig, melyen felvitetett közülünk, - egyikük velünk együtt tanúja legyen az ő feltámadásának.
23 És kijelöltek kettőt: Józsefet, kit Barzabásnak, s melléknéven „igaznak” hívtak, és Mátyást.
24 És imádkozva mondák: Mutasd meg te Uram, ki mindeneknek szívét ismered, hogy a kettő közül melyiket választottad ki arra,
25 hogy e szolgálatnak és az apostoli hivatalnak helyét elfoglalja, melyből Júdás kiesett, hogy elmenjen a maga helyére.
26 És sorsot vetettek rajok, és a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorozták őt.