1Íme, szeretteim! ezt a második levelet írom nektek, melyben intelmemmel fel akarom serkenteni a ti tiszta lelketeket,
2hogy megemlékezzetek a szent prófétáknak és a ti apostolaitoknak szavairól és az Úrnak és Üdvözítőnek parancsolatairól, melyeket az imént említettem.
3Először is tudjátok meg, hogy az utolsó napokban jönnek majd csalárdságban járó gúnyolódok, kik a saját vágyaikat követik,
4s azt mondják: Hol van az ígéret, vagy az ő eljövetele? Hisz mióta atyáink elhunytak, minden úgy maradt, amint volt világ kezdetétől fogva!
5Szándékosan felejtik ugyanis, hogy hajdan az ég volt, és a föld, Isten igéjének erejénél fogva a vízből, és a víz által képződött,
6mely (ige) által az akkori világ vízzel elárasztva, elpusztult.
7A mostani ég és föld pedig ugyanazon ige által tűzre vannak szánva, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.
8Azt az egyet pedig ne felejtsétek el, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap.
9Nem késik az Úr az ő ígéretével, mint némelyek vélik; hanem türelemmel vár timiattatok, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindnyájan bűnbánatra térjenek.
10Eljön majd az Úr napja, mint a tolvaj; amikor az egek nagy robajjal összeomlanak, az elemek a hőségtől elolvadnak, a föld pedig és a rajta levő alkotmányok összeégnek.
11Ha tehát mindez el fog pusztulni, milyeneknek kell lennetek a szent életben és istenességben,
12kik várva várjátok az Úr napjának eljövetelét, mely által az egek megégve felbomlanak, és az elemek a tűz hevétől elolvadnak?
13Mi pedig az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, melyekben igazság lakozik.
14Annakokáért, szeretteim, mivel ezt várjátok, azon legyetek, hogy szeplő nélkül és feddhetetlenül találjon benneteket békeségben,
15és tekintsétek a mi Urunknak hosszútűrését reátok nézve üdvösnek, miként a mi szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek, a neki adott bölcseség szerint;
16amint minden levelében is szól erről, melyekben egyet-mást nehéz megérteni, amit a tudatlanok és állhatatlanok meghamisítanak, valamint egyéb Írásokat is, a saját veszedelmökre.
17Ti tehát, testvérek, előre tudva ezt, óvakodjatok, nehogy az esztelenek tévelygésétől elragadtatva, saját erősségiekből kiessetek.
18Inkább gyarapodjatok a kegyelemben és a mi Urunknak és az Üdvözítő Jézus Krisztusnak ismeretében. Övé legyen a dicsőség most és mindörökké! Ámen.