1Jöjjetek, örvendezzünk az Úr előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt!
2Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval!
3Mert nagy Isten az Úr, nagy király minden isten fölött.
4Kezében vannak a föld mélységei, a hegyek ormai is az övéi.
5Övé a tenger, hiszen ő alkotta, a szárazföldet is az ő keze formálta.
6Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!
7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe, kezében levő nyáj vagyunk. Most, amikor halljátok szavát,
8ne keményítsétek meg szíveteket, mint Meríbánál, amikor Masszánál voltatok a pusztában,
9ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet.
10Negyven évig bosszankodtam arra a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, nem ismeri útjaimat.
11Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mehetnek be a nyugalom helyére!