1Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült.
2Ur am, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám!
3Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.)
4De te, Ur am, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem.
5Hangosan kiáltok az Úr hoz, és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.)
6Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az Úr támogat engem.
7Nem félek a sok ezernyi néptől, amely körülvett engem.
8Állj mellém, Ur am, szabadíts meg, Istenem! Hiszen te vered arcul minden ellenségemet, kitördeled a bűnösök fogait!
9Az Úr tól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden! (Szela.)